Miskolcon úgy tudják, az ottani városőrség mintáján alapul az MSZP ötlete. A múlt év őszén jelentette be Káli Sándor, a város szocialista polgármestere, hogy az avasi városrészen hivatásos városőrséget hoznak létre, amely állandó járőrözéssel, huszonnégy órás diszpécserszolgálattal javítja a közbiztonságot.

Két hónapos "próbaüzem" után az önkormányzat sikeresnek ítélte a főállású munkatársakat foglalkoztató szervezet munkáját, így idén már több mint százmillió forintot szavazott meg a közgyűlés a programra. Veres László, a városháza szóvivője azt mondja: ha kormányzati döntés születne a településőrség létrehozásáról, a miskolci önkormányzat először azt gondolná át, miként lehet átalakítani a ma is jól működő városőrséget úgy, hogy az megfeleljen a kritériumoknak.

A települési önkormányzat gondoskodik a "közbiztonság helyi feladatairól" - ezzel a szűkszavú utalással intézi el az önkormányzati törvény azt a kérdést, hogy a helyhatóságoknak mit kell tenniük a területükön élők biztonságának szavatolásáért.

Más jogszabályok valamelyest segítenek az eligazodásban, hiszen lehetővé teszik közterület-felügyelet alapítását, de például sörétes fegyverrel ellátott mezőőrök, természetvédelmi őrök foglalkoztatását is. Vagyis: az MSZP javaslata nem ördögtől való gondolat. Ráadásul a már létező önkormányzati "kis rendőrségek" tagjai hatósági jogosítványokkal rendelkeznek: szabálysértéseket - bizonyos bűncselekményeket - észlelve igazoltathatnak, helyszíni bírságot szabhatnak ki vagy feljelentést tehetnek, az ellenszegülőkkel szemben testi kényszert, könnygázsprayt, a közterület-felügyelők pedig önvédelmi célra gumibotot is használhatnak.

A szocialista javaslat nyilvánosságra került részletei alapján egy újabb, korlátozott hatáskörökkel felruházandó "kis rendőrségről" lehet szó. A települési őrség olyan jogsértések ellen léphetne fel, amelyekben a jegyzőnek kell eljárnia. Ilyenek az MSZP-sek által emlegetett, kriminális jellegű szabálysértések, jellemzően a húszezer forintnál kisebb kárt okozó lopás vagy csalás. Ezeknek a "bagatell"- ügyeknek gyakorlatilag nincs gazdájuk, hiszen a rendőrség nem nyomozhat, a jegyző meg nincs felkészülve az ismeretlen tettes felderítésére. Aki tehát egyszerre csak keveset lop, ma jó eséllyel megússza.

A helyhatóságoknak sok száz más ügyben is szerepük van: bírságot szabhatnak ki többek közt a becsületsértés, a gyermekkel koldulás, a kutyával veszélyeztetés, a magánlaksértés, a szeszesital-árusítási tilalom megszegése esetén. A jegyzői hatáskör tehát széles, miközben a gyakorlásának feltételei - a nyomozóhatósági jogkör és az apparátus - hiányoznak.

A tervek szerint az őrséget abból a pénzből alakítanák ki, amit az önkormányzatok fizetnek a rendőrségnek. Ugyanakkor megfontolásra érdemes körülmény, hogy ma a rendőrség működését elsősorban azok a települések segítik, amelyek - ilyenek például a főváros és a megyeszékhelyek - jelentős saját bevétellel rendelkeznek. A szocialisták ötlete azonban épp azokat a kisközségeket célozza, amelyek egyetlen fillért sem képesek költeni a helyi közbiztonságra. A települési őrség létrehozására akkor lenne esélyük, ha az ehhez szükséges forrásokat a (nagy)városoktól vonnák el. Ez azonban nehezen járható megoldás, hiszen ehhez a helyhatósági bevételek átcsoportosítására lenne szükség.

Az MSZP elképzelése jogszabályi oldalról - feltéve, hogy vannak más támogatóik is - megvalósíthatónak tűnik. A közterület-felügyeletet vagy a mezőőri szolgálatot ugyanis feles többséggel elfogadott törvény hozta létre, így az ötven százalék plusz egy szavazat a települési őrség megalakításához, illetve a büntetőeljárási törvény módosításához is elegendő.

Oláh István, a bodrogközi Györgytarló polgármestere azt mondja, három-négy hivatásos őr elég lenne a megfelelő közbiztonsághoz. Náluk leginkább a gyümölcsös kertek megdézsmálása és kisebb lopások okoznak problémát. Csakhogy az önkormányzat nem tudná előteremteni a településőrök fizetését, költségvetésükből legfeljebb iroda, telefon és fax biztosításával segíthetnek.

Petró Tiborné, Nyírjákó és Nyírkércs jegyzője szerint biztosan sokat javítana a közbiztonságon a települési őrségek felállítása. Kisebb ügyekben tehermentesíthetnék a nagyobb bűncselekmények felderítésével elfoglalt rendőrséget. Hozzáteszi, hogy a polgárőrökről is jók a tapasztalatok, segítik a mezőőrök munkáját, fontos szerepet játszanak a terménylopások megelőzésében. A jegyző szerint a településőrséget érdemes lenne összevonni a polgárőrséggel. Vitális Ferencné, nyíribronyi polgármester is jó gondolatnak tartja a településőrséget, szerinte két-három település közösen finanszírozhatná a csoportot úgy, hogy a rendőrségtől és a munkaügyi központtól is kapnának forrást.

Mező József, Tiszalök jegyzője viszont nem látja értelmét újabb alakulat felállításának, hiszen ott van erre a rendőrség. A rendőrségnél képzett emberek dolgoznak, nekik kellene komolyabb jogosítványokat adni és javítani a technikai feltételeket, mondja. A jegyző azt mondja: ha döntenek a településőrségek felállításáról, akkor pénzt is adjanak hozzá.

- Fából vaskarika, ezt megmondtam az ötletgazda Juhász Ferencnek is - mondta Borsi Gyula, a tiszalöki cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke, Szabolcs megyei MSZP-s küldött. Ő is úgy gondolja: inkább a rendőröknek kellene több jogosítványt adni. Borsi - fölidézve, hogy áprilisban Tiszalökön, az újtelepi részén lelőttek egy lakásából kilépő roma férfit - elmondta, hogy a tragédia után megszervezték a telepőrséget: éjszakánként hatan vigyázzák a többiek álmát. De - tette hozzá - ez a rendőrség dolga lenne.

Fallerné Knopf Zita, a horvát határ közelében megbúvó, 376 lelkes Matty község polgármestere kizártnak tartja, hogy az örökké forráshiánnyal küszködő falunak lenne pénze erre a feladatra. Náluk évente úgy 10-15 kisebb bűncselekmény történik, a településnek van polgárőrsége, ám a szervezet nem képes őrjáratot szervezni, így valójában nem is működik. Szerinte egy jó polgárőrség sokat javítana a helyiek biztonságérzetén.

Ugyanígy vélekedett Szekeres József, az 580 lelkes Drávafok első embere. Ők meg is próbáltak polgárőrséget alapítani, de a szervezők a 40 jelentkezőből alig tízet találtak megbízhatónak, így egyelőre nincs polgárőrség a faluban. Amúgy Szekeres kicsit átgondolatlan tervnek véli a településőrség ötletét, el sem tudja képzelni, hogy az őrök miképp láthatnának el megfelelő képzés és technikai háttér nélkül nyomozati munkát a kisebb ügyekben.

Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere nem vár arra, hogy lesz-e valami a településőrség elképzeléséből. A 120 lelkes falu vezetője elmondta, az önkormányzat szeptembertől közmunkában alkalmazni akar egy talpraesett helybélit, aki egy személyben látja el a közterület-felügyelő, a mező- és a halőr munkáját.