Próbáltuk elütni az uniós tudományos és innovációs miniszterek május végi informális tanácskozásának jelentőségét, de egyre inkább úgy tűnik, hogy akkor és ott eldőlt Európa egyik legfontosabb tudományos fejlesztésének a sorsa. A kétmilliárd eurósra becsült Európai Neutronkutató Központot (European Spallation Source, ESS) Debrecen mellett a spanyol Bilbao és a svéd Lund is örömmel megépítette volna. A magyar jelentkezés ötlete már 2004-ben felmerült, de sokáig semmi nem történt, ám közben a vetélytársak komoly lobbierőt, energiát fordítottak céljaik elérésére.

A svédek a májusi megbeszélés után tényként kezelték, hogy a svédországi Lundban épülhet meg a világ egyik legnagyobb tudományos beruházása. Az ESS magyar nemzeti tanács szerint az európai játékszabályok felrúgásával a versenytársak, Bilbao és Debrecen lejáratását szolgálta a svéd közlemény. A magyarok akkor arra kérték az EU-tagállamokat és a cseh soros elnökséget, hogy biztosítsák az átlátható, az unió értékrendjének megfelelő döntéshozatalt. Egyed Géza, az ESS magyar miniszterelnöki megbízottja abban az időben borúlátó nyilatkozatot tett az MTI-nek. Szerinte az egyre ádázabb svéd-spanyol küzdelemben Magyarországnak valószínűleg nem lesz esélye arra, hogy a versengésből egyedüli nyertesként kerüljön ki, egyebek közt a finanszírozással kapcsolatos nehézségek miatt. Azóta sok minden történt - de nem a mi érdekünkben. Spanyolország például visszalépett, ennek fejében egy 380 milliós, úgynevezett lineáris gyorsítót építhet az ESS számára. Azaz Debrecen már lényegében a spanyolokkal megerősített svéd pályázattal verseng. Az igaz, hogy a helyszín még nem dőlt el, de az is, hogy míg a franciák a svédek mellett tették le a voksukat, mi magyarok nem tudtunk hasonlóan erős támogatót magunk mellé állítani. Bajnai Gordon miniszterelnök az uniós választások után mindenesetre levélben erősítette meg a legfontosabb uniós országok vezetőinek a magyar pályázat fenntartását.

A héten Lundban tartott kormányzati szintű kutatás-fejlesztési konferencián világossá vált, hogy több ország - köztük Németország - sem küldte még meg írásos álláspontját, ezért a korábban június végére ígért helyszínmegjelölésre még várni kell. A lundi konferencián is képviselt magyar álláspont szerint sem politikai, sem jogi döntés nem született, ám szakértő forrásaink állítják: Budapest esélyei napról napra csökkennek - majd minden a svédek mellett szól. Ugyanakkor a svédek jelzik, hogy a magyarokra szükségük van, például azért, mert a nagyberendezés elméleti alapjait Mezey Ferenc profeszszor dolgozta ki. A lehetséges együttműködésről a skandináv projekt igazgatója, Colin Carlile és helyettese Christian Vettier nemrégiben már egyeztetett a magyar szakértőkkel.

Budapest kidolgozott egy hazai csatlakozási tervet arra az esetre, ha az ESS Lundba kerülne. Azt szeretnénk, hogy a tudományos eszköz alapelemének számító 22 neutronkutató- mérőállomást hazánk fejlesztené, gyártaná és tesztelné. Ebben a munkában a csillebérci kutatóreaktor meghatározó szerepet játszana. Másik érvünk: a világon másutt jelenleg is folyó neutronforrás beruházásokhoz a hazai vállalkozások évente egymilliárd forint értékű technológiát szállítanak.

A 22 mérőállomásból az első 10 készül el a beruházás alapfázisában (2018-ig). A további 12 megépítésére az üzemelési felfutás első 3-4 évében kerülne sor. A 22 állomás megépítésének költsége négyszázmillió euró, ami a teljes program húsz százaléka.

Miközben a debreceni neutronforrás elúszni látszik, érdemes minden erőt a Szegedre tervezett szuperlézerre, az ELI-re koncentrálni. Igaz, itt sem mi vagyunk az esélyesek - a csehek előrébb tartanak.