Száz éve Norvégia Európa egyik legszegényebb országának számított, ma az egyik legtehetősebb. Az olajban és földgázban gazdag állam bevételeinek egy részét - Izlanddal és Liechtensteinnel kiegészülve - az unió kevésbé szerencsés országainak felzárkoztatására szánja. 2004-től mi is pályázhatunk a Norvég Alapnak nevezett pénzre. A hazánkban meghirdetett három fordulóban több száz pályázatot nyújtottak be, végül 101 kapott támogatást.

A legnépszerűbb terület a környezetvédelem, az örökségvédelem, az egészségügy és a gyerekprogramok támogatása volt. Az alapnak köszönhetően az ország különböző pontjain több közintézmény fűtésének és hőszigetelésének korszerűsítése történhetett meg. Norvég pénzből öntik újra a fővárosi Mátyás-templom harangjait, de ugyaninnen érkezik egymillió euró a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj fenntartására. "Az egymillió eurónak köszönhetően további három évre hirdethetjük meg az ösztöndíjat a korábbinál több, arra érdemes kutató számára" - nyilatkozta lapunknak Pléh Csaba akadémikus, a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

Békéscsaba új kulturális központja, a székesfehérvári Hiemer-ház tömbje, a pécsi püspökség kultúrkincsei - csupa olyan, a magyar kulturális örökség szempontjából pótolhatatlan objektum kapott pénzt a Norvég Alapból, amelynek megóvása elsősorban Magyarország feladata lenne. A Székesfehérvár legfontosabb építészeti értékei közé tartozó barokk épülettömb első üteme még a Regionális Operatív Program keretéből kapott 600 millió forintot a felújításra, ám a hiányzó közel másfél milliárd forint megszerzésére kilátás sem volt. Ennek a pénznek a fele (vagyis a beruházás második ütemének fedezete) érkezett a Norvég Alapból. Innen jött 1,2 millió euró a sümegi püspöki palotára - a szerződéskötés várható ideje 2009. július. A nádasdladányi Nádasdy-kastélyra az alap 795 ezer eurót ad. A szerződéskötés szintén júliusra várható.

Több múzeum fejlesztése is megvalósulhat az alapból. Ilyen a kiemelt turisztikai jelentőségű siklósi vár múzeumi szárnyainak műemléki helyreállítása, vagy a pécsi Janus Pannonius Régészeti Múzeum rekonstrukciója, kulturális, múzeumi, közművelődési programokkal való megtöltése. Ez utóbbi a Pécs 2010-es Európa Kulturális Fővárosa programjához is illeszkedik. Folytatódhat a televízióban a már jól ismert és népszerű előadás-sorozat, a Mindentudás Egyeteme. Létrejöhet továbbá egy, a zenei tehetséggel megáldott roma gyermekeket és fiatalokat támogató multifunkcionális képzési központ erősítve ezzel a kisebbség zenei kultúráját. Megkezdődhetett az Országos Vérellátó Szolgálat országos lefedettségű, egységes "vérkészítmény-adatbázis"-kezelő rendszerének kiépítése, amely Európában is példaértékű projektnek számít. A projektek nagy részének megvalósítása jelenleg folyamatban van, befejezésük 2011-ben várható.

A rendelkezésre álló teljes keretösszeg lekötésével tehát lezárult hazánkban a 2004-2009-es program, így újabb pályázati kiírás ebben a periódusban már nem várható. Fontos, hogy a norvégok nem saját cégeik európai megjelenését akarják segíteni ezen alap leple alatt - a programoknak mindössze húsz százalékában találni norvég partnert.

"Már megkezdődtek az egyeztetések a program folytatásáról Brüsszel és a három támogató ország között. Ezen tárgyalások eredményének függvényében akár már 2010 után újabb pályázati fordulók kiírására kerülhet sor" - nyilatkozta lapunknak Oslóban Lars-Erik Hauge, a Norvég külügyminisztérium Norvég Alappal foglalkozó munkatársa. Hauge szerint sokszor éri kritika őket, hogy túl rigid a rendszer, de a norvég szakember szerint a merevség ellenére működik a konstrukció, és ez a legfontosabb.

A fejlesztések ismeretében nyugodtan kijelenthetjük: a magyar kultúrát, műemlékvédelmet, környezetvédelmet támogató 35 milliárdért a szabályok betartása igen csekély ár.

A 2004-2009 között az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus összesen 1,3 milliárd euróval támogatta az unió új tagjait - a norvégok adták a pénz 97 százalékát, a maradék jutott a két másik támogatóra, Izlandra és Liechtensteinre. Nemcsak a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tizenkét új tagállam pályázhatott erre az összegre, a spanyolok, a portugálok és a görögök is megcsapolhatták e forrást. A sikeres magyar pályázatokkal több mint 135 millió euró, azaz 34,5 milliárd forint vált elérhetővé a magyarországi projektek számára. A teljes összeg, azaz az 1,3 milliárd euró több mint tizedét mi nyertük el a sikeres 101 pályázatunkkal.