- Biztos, hogy a tervezetthez képest több száz millió forinttal kevesebb folyik be az idén a város büdzséjébe az iparűzési adóból - mondta Kálmán András, Dunaújváros szocialista polgármestere, aki hozzátette: az év elején még ennél is drasztikusabb, 1,2-1,4 milliárd forintos csökkenéssel számolt a tavalyi négymilliárd forintos iparűzési adóbevételhez képest. Kálmán szerint azonban a válságban a dunaújvárosi cégek - a súlyos helyzetben lévő Dunaferrt leszámítva - a vártnál jobban teljesítenek.

A lapunk által megkérdezett településvezetők tíz-harminc százalékos bevételkiesést prognosztizáltak az év végére. Az már most látszik, hogy a tavaly befizetett iparűzési adóelőlegből az idén májusban számos városban jelentős összegeket igényeltek vissza a vállalkozások, mivel az elmúlt évi árbevételük elmaradt a tervezettől. Dunaújvárosban a visszaigényelt adó eléri a 200 millió forintot, Nyíregyházán 50 millió forinttal több mint az előző évben.

A válság másik jeleként egyre több társaság kér részletfizetési engedményt városától. Ajkán például 2008-ban csak egy cég élt ezzel a lehetőséggel, az idén viszont már négy. Egerben a város költségvetésének kiszámíthatósága érdekében az önkormányzat megkérte a vállalkozásokat, hogy ha nem tudják fizetni az iparűzési adót, ne várják meg a behajtást, inkább kérjék az előleg csökkentését, vagy a törlesztés átütemezését.

A turisztikai központokban az azonnal jelentkező idegenforgalmi adóbevételek csökkenéséből következtetnek az iparűzési adó várható visszaesésére. A kétezer lelkes Szilvásváradon például az év első felében húsz százalékkal csökkent az idegenforgalmi adóból befolyt pénz, ami Szaniszló László polgármester szerint az iparűzési adó legalább ilyen mértékű elmaradását jelzi.

A települések eltérően reagálnak a csaknem biztosan bekövetkező adóbevétel-csökkenésre. A legegyszerűbb megoldás az önkormányzat folyószámlahitel-keretének megemelése. Ajkán például már meg is állapodtak a számlavezető bankkal, hogy a jelenlegi 500 millió forintos keretet 950 millió forintra bővítik, Dunaújvárosban is tárgyal a város a 2,4 milliárd forintos hitelkeret 800 millió forintos megemeléséről.

Schwartz Bélától, Ajka szocialista polgármesterétől megtudtuk, hogy a 450 milliós hitelkeret-bővítés nem csupán a kieső adóbevételek pótlására szolgál, hanem fedezetet nyújt egy helyi gazdaságélénkítő program megvalósítására is. Ennek részeként az önkormányzat a közelmúltban 60 millió forintos hitelalapot hozott létre, amelyből kamatmentes kölcsönt nyújtanak a válságtól legjobban sújtott ajkai cégeknek. Ugyancsak a helyi vállalkozások terheinek csökkentése érdekében több cég ingatlanát is átsorolták egy olyan kategóriába, amelyben kevesebb építményadót kell fizetniük.

Zalaegerszegen a kisvállalkozásokat segítik azzal, hogy 2010-től a helyi iparűzési adóalap alsó határát egymillió forintról másfél millió forintra emelik, így a zalaegerszegi vállalkozások több mint fele kikerül az adófizetési kötelezettség alól. Gyimesi Endre, a zalai megyeszékhely fideszes polgármestere elmondta: a nagyobb cégeket nem tudják adópolitikai eszközökkel segíteni, egyedi kedvezményeket ugyanis a jogszabályok szerint nem adhatnak a vállalkozásoknak. Gyimesi Endre elmondta, volt rá példa, hogy helyi vállalatok létszámleépítéssel riogatva próbáltak meg adókedvezményt kicsikarni a várostól.

A közelmúltban elfogadott adótörvény-módosítás szerint 2010-től a helyi adókat az önkormányzatok helyett az adóhatóság szedi be, majd visszaosztja a településeknek. Az adó mértékének megállapítása, valamint a csoportos kedvezményekről, az adóelőleg csökkentéséről és a részletfizetésekről szóló döntések joga az önkormányzatoknál marad. Szabó István, Mátészalka ellenzéki pártok által támogatott polgármestere szerint fél éven belül fizetésképtelenné válhat a mátészalkai önkormányzat, ha a helyi adókat az APEH fogja beszedni. Attól tartanak, hogy a folyamatosan fizetett adók csak jókora késéssel érkeznek majd meg az önkormányzat számlájára.

Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere szerint viszont nincs mitől félni: egyrészt az önkormányzatok a teljes adóösszeget visszakapják, másrészt a megyei jogú városok vezetői már kezdeményezték a Pénzügyminisztériumnál, hogy az APEH egész évre elosztva havi részletekben utalja át a településeknek járó helyi adókat. Csabainé hozzátette, érzékelhető megtakarítást jelent a településeknek, hogy az adóbeszedés költségei a jövőben az adóhatóságot terhelik.

A helyi iparűzési adó mértékét - amely nem haladhatja meg a cégek árbevételének két százalékát - az önkormányzatok határozzák meg. Egy adóévben négy különböző időpontban kell fizetniük a vállalkozásoknak: márciusban és szeptemberben az előző évi árbevételük alapján kivetett adóelőleget, decemberben a várható teljes adóösszeg úgynevezett feltöltését, majd a következő év májusában kerül sor a végleges eredmények alapján kiszámított korrekcióra. Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke kérdésünkre elmondta: az önkormányzatoknak nincs jogi lehetőségük társas vállalkozások számára egyedi adókedvezményt nyújtani, sem adót elengedni. Csoportos adókedvezményt is csak a 2,5 millió forintos árbevételt el nem érő mikrovállalkozások számára adhatnak.