Visszavont lakásígéret

A II. kerületi önkormányzat 2005-ben egy fiatal házaspárnak bérlakást ígért, majd a határozatot 2008-ban visszavonta. A döntést csak a közigazgatási hivatalnál lehetne megtámadni, ilyen azonban január óta nincs, így a család jogi képviselője is tehetetlen.

Legalább másfél szobás bérlakást ígért a II. kerületi önkormányzat egy, a helyhatóság tulajdonában lévő ingatlanban élő kisgyermekes házaspárnak 2005 szeptemberében, és erről a képviselő-testület határozatot is hozott. A rákövetkező év novemberében azonban már csak arról tájékoztatták őket, hogy a jelenlegi lakásukban jogcím nélküli lakók. Az ügyben az igazán váratlan fordulatot az jelentette, hogy a képviselő-testület a 2005-ös döntést 2008 februárjában visszavonta, és az akkori határozatban már szó sem volt másik bérlakásról. Abban csak annyi szerepelt, hogy a család az általa használt ingatlanban annak értékesítéséig, legfeljebb 2013. március 31-ig maradhat.

A házaspárt az önkormányzat néhány héttel később a döntés okáról is értesítette: a korábbi határozatot azért vonták vissza, mert "az eltelt két évben nem állt rendelkezésre megfelelő másfél szobás lakás, és várhatóan a közeljövőben sem üresedik meg". Ezért úgy döntöttek, a család elhelyezését a későbbiekben sem kívánják megoldani, hanem csak határozott időre - illetve ingatlan eladásáig - kötnek a párral bérleti szerződést. Ennek feltételéül szabták, hogy a család közjegyzői okiratban vállalja: a "kiürítésről szóló értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül" elköltözik. Ilyen dokumentumot a házaspár nem írt alá.

Az ügy előzménye, hogy a lakást a korábbi jogcím nélküli lakó sajátjaként adta bérbe, aki azonban elhunyt, és a fiatalok ezt követően kértek segítséget az önkormányzattól. A helyhatóság 2005-ben méltányosságból döntött úgy, hogy más bérleményt biztosít, ám a 2006-ban megválasztott új testület ezt a határozatot már nem tartotta magára nézve kötelezőnek - tájékoztatott Pongrácz Krisztina, a házaspár jogi képviselője. Az ügyvéd kérdésünkre elmondta: többször is felkérte az önkormányzatot, hogy hajtsa végre saját korábbi döntését, ennek azonban nem tettek eleget. Pongrácz Krisztina találkozott a polgármesterrel is, ám tőle is csak azt a választ kapta, hogy a helyhatóságnak nincs elhelyezési kötelezettsége. Az önkormányzatnál még ennyit sem mondtak, csak annyit közöltek: folyamatban levő ügyben nem nyilatkoznak.

- A vitatott határozatot kizárólag a közigazgatási hivatal előtt lehetne megtámadni, ilyen azonban 2009 januárja óta nincs, így patthelyzet alakult ki - állítja az ügyvéd. Maga ugyanis a döntés miatt közvetlenül nem perelhet, hanem előbb a nem létező hivatalhoz kellene fordulnia, és ha ott sem nyer jogorvoslatot, akkor mehetne bírósághoz. A hivatalok felállítására azonban kevés a remény: a kormány javaslatait az ellenzék rendre elutasította.

A komfort nélküli lakás rossz állapotban van, a falak nedvesednek, a kisgyerek betegeskedik. A házaspár azonban nem mer egyetlen fillért sem költeni rá - talán nem is lenne érdemes, mert az igen értékes telek miatt gyorsan akadhat az ingatlanra vevő -, inkább a végleges megoldásra vár. Az ügyvéd a bizonytalan helyzet rendezése érdekében azon gondolkodik, hogy bírósághoz fordul. A polgári törvénykönyv lehetővé teszi ugyanis, hogy az, aki valamilyen ígéretet kapott, ám az nem teljesült, "biztatási kár" címén keresetet nyújtson be. Itt pedig szerinte ígéretnél többről van szó, hiszen az önkormányzat képviselő-testülete határozatban vállalta a család lakásgondjának megoldását. Az ügyvéd szerint a kár összegének meghatározása igen nehéz, és a per kimenetelét sem látja előre.

Kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász elmondta: más okból is lehetőséget lát a per megindítására. Az iratok alapján a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye sem teljesült. Vagyis általános jogelvek sérültek azzal, hogy az önkormányzat szándékos magatartásával másoknak önhibájukon kívül kárt okozott. Azt maga sem vitatja, hogy egy ilyen ügyben a jogi képviselőnek nem lesz könnyű dolga. Egyszerűbb lenne a helyzet - tette hozzá -, ha a parlament pótolná a rendszerváltozás óta fennálló talán legsúlyosabb alkotmányos mulasztását, vagyis a közigazgatási hivatalok újból jogszerűen működhetnének.

Folyamatban lévő

Folyamatban lévő ügyről nem tájékoztat rendőr, bíró, ügyész, hivatalvezető, cégképviselő, most az önkormányzat, senki: ez a legkönnyebb külső elhárítás. Ha viszont már nincs folyamatban az ügy, az esetek többségében csak tanulsága van a tájékoztatásnak, értelme alig.

Mintha orvos mondaná betegének, folyamatban lévő ügyéről nem tájékoztatom. Majd utána - a hozzátartozókat. (N.N.P.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.