Szokatlan, ha egy iskolában a diákok ülősztrájkot hirdetnek az igazgatójukért. A pécsi Gandhi Gimnáziumban ez történt: a tanulók egy része így fejezte ki tiltakozását, mert az iskolát felügyelő kuratórium májusban nem fogadta el a régi igazgatónő pályázatát. A kuratórium akkori vezetője, Várnai Márton azzal indokolta a döntést, hogy Csovcsics Erikának nincs szakirányú végzettsége, vagyis közoktatási vezetői képesítése.

A szociológiai és magyar-angol szakos diplomája mellé Csovcsics Erika - aki a gimnáziumot megálmodó és alapító Bogdán János özvegyeként tíz évig nagy megbecsülést kivíva vezette az intézményt - fél év múlva megszerezné a másikat is, de az ígéret kevés volt az akkori kuratóriumnak, ahogy a szülők, a diákok és a nevelőtestület jelentős részének tiltakozása is az új igazgató kinevezése ellen.

Persze, nem csak az iskolai végzettséggel volt probléma: az iskolának nem volt elég karakteres cigányarculata, márpedig a régi kuratórium elnöke szerint annak kell lennie, sőt Csovcsics Erikát az a vád is érte, hogy nincsenek roma származású vezetők az intézmény élén. (Többen megerősítették, hogy Várnai azt is nehezményezte, miként lehet német származású igazgatóhelyettese az iskolának.)

Több forrásunk is megerősítette, (és a megbízott független szakértő is az új igazgatónő pályázata mellett foglalt állást) hogy mindezek mellett Csovcsics Erika pályázata nem volt annyira sokrétű, mint a nyertes Gidáné Orsós Erzsébeté. Bár azt is többen hozzáteszik: hiába volt felkészült és mindenre kiterjedő a pályázat, a tantestületi meghallgatáson Gidáné nem tudott válaszolni a szakmai programjával kapcsolatban feltett kérdésekre.

Az események alakulását sokan - köztük roma értelmiségiek - aggodalommal figyelték. Veszélyben érezték a gimnázium eredeti küldetését, és féltek attól, hogy az új igazgató az alapító Bogdán János céljaival ellentétes, zárt, befelé forduló iskolát csinál majd. Az alapítók közül ezért néhányan úgy gondolták, hogy új kuratórium felállítását kezdeményezik. Június végén az alapítók csaknem teljes létszámmal megjelentek és vissza is hívták tisztségéből Várnai Mártont és a kuratóriumot, s új kurátorokat is választottak.

Eközben törvényességi felügyeleti kérelem érkezett a Baranya Megyei Főügyészségre. Ebben Csovcsics Erika azért fordult a hatósághoz, mert több olyan pontot is talált az igazgatóválasztásnál, amely szerinte nem volt törvényes. Ezek közül a leglényegesebbek: a szabályzat szerint titkos szavazással szavaznak a kurátorok, ez azonban Gidáné megválasztásánál nem így történt. Nem szavazhatott volna az iskola gazdasági vezetői tisztségét ellátó kurátor, Simon Dezső - ő Gidánéra voksolt -, hiszen a feletteséről döntött, ezt a szervezeti és működési szabályzat tiltja.

A kinevezésének törvényességét vizsgáló ügyészségi határozat megszületéséig az alapítók arra kérték Gidánét, hogy amíg nem tisztázódnak megválasztásának körülményei, ne hozzon az iskolát érintő fontos, személyi döntéseket.

Gidáné első munkanapján elbocsátott három embert: két kollégiumi nevelőt és azt a német származású igazgatóhelyettest, aki nem tetszett a korábbi kuratóriumi elnöknek. Karin Adamik - aki a Goethe Intézet munkatársa is - 14 évig dolgozott a gimnáziumban, nemzetközi kapcsolatokat épített, tehetséges gyerekek felkutatásában dolgozott, tartotta a kapcsolatot a szülőkkel. - Amit a Gandhiban megkeresett, azt azonnal beletankolta az autójába és ment a családokhoz - mondta róla egyik munkatársa.

- Nem adom a nevem ehhez - mondja Hegyi Ildikó, a Gandhi Gimnázium alapítója. - Nem adhatom a nevem ahhoz a törvénytelenséghez, amit Gidáné művel. Embertelenül bánik mindenkivel, és sárba tiporja az iskola demokratikus hagyományait. Amíg az ügyészségi vizsgálat nem zárul le, nem tekinthető legitim vezetőnek. Ha ezt így folytatja, minden pedagógus, aki szólni mert ellene, az utcára kerülhet. Ez szétzilálja a tantestületet, az emberek rettegve járnak dolgozni. Mire az ügyészségi vizsgálat lezárul, tönkreteheti a nevelői gárdát - fogalmaz. Véleményével sokan egyetértenek, köztük az új kuratórium elnöke, Pálmainé dr. Orsós Anna is, aki azt mondja, "etikailag megemészthetetlen" amit Gidáné művel. Értesülései szerint a kirúgások úgy zajlottak, hogy az új igazgató, két kollégájával az oldalán ült, míg azok, akikkel az elbocsátást közölte, álltak, "mint a vádlottak". A kuratórium tagjai úgy látják, Gidáné visszaél a helyzettel.

- A gimnázium diákjai, Gandhi nevéhez méltón, történelmet csináltak: a magyar közoktatásban még nemigen volt rá példa, hogy a tanulók, szülők ilyen erőt mutassanak fel - ezt már Derdák Tibor szociológus mondja, aki nem csak az iskola alapítója, hanem az újonnan felálló grémium tagja is. Szerinte az, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki az igazgatóválasztás körül, jelzi, hogy súlyos gondok vannak a szabályozással, amely az összes, az iskolával kapcsolatos döntési jogot a kuratóriumnak ad. Ez különösen akkor veszélyes, ha a fenntartók közé olyan emberek kerülnek, akik átpolitizálják az iskolával kapcsolatos döntéseket, ahogyan ezt Várnai Márton tette. Derdák azt mondja, az átpolitizált döntésekre nem Gidáné kinevezése az első példa. Korábban a Baár-Madas Református Gimnáziumban is lezajlott hasonló akció. - Ezt az intézményt ifj. Bibó István hívta életre, mégis menesztették őt néhány évvel később. Akkoriban a püspököt Hegedűs Lórándnak hívták, és az igazgatói pályázatot úgy írták ki, hogy a liberálisnak tartott Bibó ne nyerhessen. Az új vezetés ott is "rendcsinálásba" fogott. Pont úgy zajlott minden, mint most a Gandhiban - mondja Derdák. Hozzáteszi: a Baár-Madas diákjaival ellentétben a gandhisok meg tudták védeni magukat.

Gidáné Orsós Erzsébetet is megkérdeztük a történtekről. Ő nyilatkozott is lapunknak, majd utóbb meggondolta magát, és letiltotta mondandójának közlését.

Amit Gidáné tesz, nem törvénytelen. Ő az igazgató. Azonban az iskola működéséért már új összetételű kuratórium felel, és ennek a grémiumnak a tagjai nem támogatják. Az ügyészségi vizsgálat napokon belül választ ad arra, törvényesen választották-e meg. Sokan azt mondják, ezt a néhány napot kellett volna kibírnia anélkül, hogy személyi kérdésekről, vagy az iskola jövőjét meghatározó lépésekről döntsön. Nem bírta ki. A Gandhi pedig, szinte az egyedüli olyan intézmény, ahol a cigányok tanítása kiemelkedő színvonalon zajlott, most forrong.

Az eseményekhez tartozik, hogy Sólyom László államfő a botrány kirobbanása után hivatalában fogadta Csovcsics Erikát. A köztársasági elnök kifejezte aggodalmát, hogy a pályázatokkal kapcsolatos vita veszélyeztetheti a Gandhi Gimnáziumnak a roma közoktatás terén elért példamutató eredményeit.