A közigazgatási szabályokat és eljárásokat pontosító salátatörvény részeként a parlament nemrég lehetőséget teremtett a kormánynak, hogy közvetlenül beavatkozzon a helyi egészségügyi ellátás szervezésébe. A módosítással az állam a katasztrófa- helyzetekre érvényes szabályokat alkalmazhatja ezen a területen is. Ha a lakosság ellátása egy adott intézményben ellehetetlenül, és a legközelebbi kórházban is nehézségekbe ütközik, átmeneti időre a kormányzat átveheti a területen működő önkormányzati, de akár a magánszolgáltatók egészségügyi intézményeinek üzemeltetését.

Az a közelmúlt híradásaiból is könnyen követhető, hogy az egészségügyben nem csak a természeti jelenségek képesek "katasztrófát" okozni, kiszolgáltatott helyzetet teremteni. A HospInvest Zrt., a néhány hete még a legnagyobb hazai kórház-üzemeltető cég kudarcai meglehetős óvatosságra intik az ellátás biztonságáért felelős államot. A sikeres vállalkozás néhány hét alatt omlott össze, miután fő részvényese, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik napról a másikra kiszállt a cégből.

A vállalkozást finanszírozó bank pedig óvatosságból és tartozásai miatt inkasszóval leemelte a cég számlájáról az akkor már több kórháza és szakrendelője működtetésére átutalt havi közpénzt. Mindez, ha nem is közvetlenül, de veszélyeztette a HospInvest kórházaiban a betegek ellátását. Az állam képviseletében a szakminiszter csak annyit mondhatott: a jövőben igyekeznek felkészülni a hasonló helyzetekre.

A megoldás részben ez az új törvény, részben az, amit a tárca vezetője a minap jelentett be: ősszel a parlamenttel szabályoztatná az egészségügyben zajló privatizációt. Az állami beavatkozásra lehetőséget teremtő törvénymódosító javaslatot más képviselők mellett Sós Tamás, a Heves megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke jegyezte. Ez a testület kötötte meg a Markhot kórházra vonatkozó szerződést a HospInvesttel.

Miután azóta sem lanyhultak az egri kórház működtetése körül zajló csaták a város és a megye között, jogos a félelem, hogy az intézmény betegellátásra képtelenné válik. Kereszty Éva orvos-jogász, a szegedi egyetem docense egy más típusú példát idéz fel: a finanszírozási vitákban korábban is előfordult, hogy a magánszolgáltató kilátásba helyezte, beszünteti a szolgáltatást, ha az állam nem fizet annyit, amenynyit követel. Ha ezt történetesen egy régió egyetlen művese-szolgáltatója mondaná, kiszolgáltatott helyzetet teremtene. Ezzel a törvénnyel viszont megváltozna a helyzet.

- Ha egy közfinanszírozott intézmény alkalmatlanná válik a betegellátásra, akkor az országos tiszti főorvos közigazgatási határozattal átmeneti időre átveheti működtetésre - fordította lapunknak a jogalkotó szándékát Pordán Endre jogi szakállamtitkár. Hozzáteszi: a törvény alkalmazását segítő rendelet még csak most készül. Ez a jogszabály tételesen felsorolja majd, milyen esetekben lehet a valóban nem mindennapos eszközt alkalmazni. Ám az egyértelmű, hogy az állami szerepvállalás célja kizárólag a zavartalan és biztonságos ellátás lehet. A tiszti főorvosnak egyetlen szempontot kell mérlegelnie az ilyen döntések előtt: megfelelően ellátják-e a betegeket az adott helyen vagy sem? Ha nem, akkor maximum néhány hétre, amíg a nehézségek nem oldódnak, átvehető az intézmény működtetése.

A természeti katasztrófa okozta válsághelyzetben az állam fizeti a költségeket, a kényszerüzemeltetésre átvett intézményekre azonban ez nem vonatkozik. Ott a számlát továbbra is annak kell állnia, aki a helyzetet előidézte - azaz vagy a működtetőnek, vagy a tulajdonosnak.

"Az ÁNTSZ ahogyan átveszi, úgy adja vissza az intézményt. Azaz, nem fogja az adott kórházat konszolidálni, nem bocsát el, de nem is alkalmaz orvosokat, sőt a struktúra átalakításra sem törekszik" - tette hozzá a szakállamtitkár. A jogszabály idézésével lapunknak sikerült újat mondania Molnár Ágnesnek, a Fidesz országgyűlési képviselőjének, aki azt mondta: nem emlékszik az állami beavatkozásra lehetőséget teremtő módosításra. "Elhallgatták, és erre a ťsalátatörvényŤ, mint forma alkalmas." Szerinte furcsa, hogy a jelenlegi körülmények ellenére nincs a kormánynak egészségpolitikai koncepciója, nincs válságkezelő programja.

Csáky András, az MDF képviselője szerint minden a jogalkalmazó szándékán és a még nem ismert végrehajtási szabályokon múlik, de az vitathatatlan - mondta -, hogy ahol baj van, ott szükség lehet az állam ilyen jellegű közbelépésére.

Levélben szólította fel Bajnai Gordon az államigazgatási hatóságokat, hogy a kisebb súlyú, első alkalommal történt szabályszegésekkor méltányosan járjanak el, ne szabjanak ki bírságot, inkább csak figyelmeztessenek. A kormány szerdán bírságbejelentő honlapot indított. Molnár Csaba kancelláriaminiszter közölte: főként a kis- és közepes vállalkozásokat, egyéni vállalkozókat érintő, kisebb súlyú szabályszegésekről van szó.