"Túl vagyunk az első jelentkezési napon. 2009. június 8. és június 22. BETELT! Akik eddig nem jelentkeztek, csak a maradék két napra jelentkezhetnek." "Elkezdtem időrendben feldolgozni a ma reggeltől érkezett jelentkezéseket. Mindenki a jún. 8-át jelölte meg vizsgára. Az időpont a levelek felénél betelt!" A blogok és internetes fórumok idézeteiből és a hallgatókkal folytatott beszélgetésekből kiderül: a vizsgarendszer és a leckekönyv "automatizálása" - az ETR és a Neptun bevezetése - nem oldotta meg a vizsgaidőszak technikai zavarait. Régebben előfordult, hogy a diákok hálózsákban aludtak a tanszékek előtt, hogy feliratkozhassanak egy-egy kurzusra, vizsgára; a probléma maradt, csak ma hiába is aludnának ott, mert a számítógép előtt ülve kell résen lenniük. Vesztesek pedig szükségképpen vannak.

A hallgatói önkormányzatokig a jelek szerint alig jut el ez a nehézség. - Egyes oktatóknál előfordul, hogy nem hirdetik meg a szükséges számú vizsgaidőpontot, de a dékáni vezetés partner a velük szembeni fellépésben - mondja a Népszabadságnak Ament Balázs, a Sze-
gedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának hallgatói önkormányzati vezetője. - Akadt olyan tanár, aki nem fogadta be a meghirdetett létszám feletti hallgatót akkor sem, ha az illető félévet vesztett emiatt. Máskor megoldható volt, hogy az eredetileg 30 fős kurzust több csoportban 120 főre bővítsék ki a megugrott igény miatt.

- Be kellene zárni az intézményt, ahol azért csúszik valaki a tanulmányaival, mert nem fért fel egy fontos vizsgára - állítja Körösparti Péter, a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke. Náluk legalább három időpontot kötelező meghirdetni vizsgánként, ha nem elég, újabbakat kell adni. Volt rá példa, hogy az oktató nem volt hajlandó kiírni a pótidőpontot, de a rektori és a kari vezetés utasította erre.

- Sok a tárgy és a vizsga, emiatt az oktatók és a hallgatók is túlterheltek. Nyugaton sokkal kevesebb a vizsga, ráadásul azok több kreditpontot érnek - mondja Polónyi István oktatáskutató, aki szerint a kreditrendszer és a bolognai rendszer sajátos magyar változata, illetve a tömegképzés együttesen okolható a feszültségekért. A hallgatók az ajánlott haladási rendet nem tudják mindig követni, mert sok a diák, és kevés a tanár, ezért az intézmények nem hirdetnek meg minden kurzust minden félévben. Ezért ha valaki nem megy át az adott tárgyból, ki kell várnia, amíg újra meghirdetik; esetleg egy évig is tolhatja maga előtt a vizsgát emiatt. Ha a tárgyak egymásra épülnek (például a közgazdászképzésben a matematika megelőzi az makroökonómiát, az pedig a vállalat-gazdaságtant), akkor a vizsgák vagy kurzusok "csúszása" még nagyobb gondot okoz a hallgatónak.

Más szakemberek arra figyelmeztetnek: elképesztő terhelés éri a bolognai rendszerű alapképzésben tanulókat a harmadik év végén. Lezárják az utolsó szemesztert akár hat-nyolc vizsgával, ugyanekkor diplomamunkát írnak, szakzáró vizsgát tesznek, a mesterszakra jelentkezők pedig - akár néhány nappal később - írásban és szóban felvételiznek, teszik mindezt gyakran egyazon intézmény ugyanazon tanárai előtt.

Több szakértő is egybehangzóan állította lapunknak: a vizsgákról inkább az évközi munkára kéne áthelyezni a hangsúlyt: bizonyíthatnának a hallgatók évközi dolgozattal, önálló munkával, beadandókkal, a szemeszter végén pedig három-négy vizsgájuk lenne a most általános 10-12-vel szemben.