Magyar vértanút avatnak boldoggá
Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke 2008 júniusában, az általános kihallgatáson nyújtotta át XVI. Benedek pápának az 1951-ben vértanúhalált halt Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárásának positióját, azaz végleges összefoglaló dokumentumait.
Meszlényi Zoltán 1892-ben született Hatvanban. 1915-ben pappá, 1937-ben címzetes püspökké szentelték. Ettől fogva a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor Mindszenty József bíboros hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, és egy koncepciós perben elítélték, majd ezt követően a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost megölték, ő lett az esztergomi érseki helynök.
Meszlényi püspököt 1950. június 29-én hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték, és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében, 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri új köztemető területén helyezték el. 1966-ban földi maradványait exhumálták, és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
A boldogokat és a szenteket különleges tisztelet övezi a katolikusok körében. Vértanúk boldoggá avatásakor az egyház eltekint a hozzájuk kötődő csoda igazolásától, a szentté avatáshoz viszont mindenképpen szükség van csodatételre.