A mintegy két éve megépült érdi uszoda- és sportközpontban vendégek helyett még jó ideig csak a szél járhat. Az érdi diákokat szüleik továbbra is kénytelenek Nagytéténybe vagy Százhalombattára hordani, ami a helyi ingyenes úszásoktatás helyett utaztatással és kiadással jár. Az előző polgármester, Döcsakovszky Béla (MSZP) szerint a legjobb pénzügyi megoldást találták. Az őt 2006-ban váltó T. Mészáros András (Fidesz) éppen ellenkezőleg, úgy látja, hogy a létesítmény az elődje által "hátrahagyott csontvázak" egyike, a beruházáshoz ugyanis törvénytelenül adták el az önkormányzati telket. A számháborúba burkolt, inkább politikainak tetsző vita "eredménye" egy ultramodern fantomépület. Információink szerint megnyitásáról legkorábban szeptemberben tárgyalhat az érdi közgyűlés.

A város 2005-ben szerződött a HVB Leasing Kft.-vel (ma: UniCredit Leasing), amely a 250 millió forintért eladott ingatlanon 2,5 milliárd forintért felhúzta a sportcentrumot. Az évi 250 millióért lízingelt létesítmény tulajdonjoga húsz év múlva szállt volna Érdre maradványértéken, anynyiért, amennyit a bank fizetett a telekért. A jelenleg önkormányzati képviselő Döcsakovszky Béla szerint hitelfelvétel nélkül biztosították volna a közfunkciót, háromszázalékos reálkamatra, s a bank még biztosítékot sem kért Érdtől.

Az üzemeltetésre az önkormányzat 2006 elején Érdi Projekt Kft. néven saját céget alapított, ám a medencéket már nem töltötték fel vízzel, sőt "azzal együtt a gyereket is kiöntötték". A választások előtti kampány hevében az akkori ellenzék az ügyet jogi útra terelte. Ennek során a Pest megyei Főügyészség kezdeményezésére a telekszerződést tavaly év végén a Pest megyei Bíróság jogerősen megsemmisítette. Az ítélet nem érintette a beruházás befejezését, a sportcentrum átadását. Pedig az ügyészség az eredeti állapot helyreállítását, az épület lebontását is indítványozta.

Az eljárás utóéletének érdekessége, hogy az ügyészség fellebbezett ugyan az ítélet ellen, ám azt végül - nem tudni miért - visszavonta. A másik furcsa momentum a város hozzáállása; mint alperes az eljárás során egyáltalán nem hangsúlyozta azt a tényt, hogy a szerződés megkötésekor két jogszabály ütközött, illetve szokatlan módon írta felül egymást. Az államháztartási törvény szerint az önkormányzatok a saját maguk szabta értékhatárig pályáztatás nélkül értékesíthetik vagyonelemeiket. Érden ez 300 millió forint volt.

Ám a szerződéskötéskor a város utóbb figyelmetlennek bizonyult: ezt az értékhatárt ugyanis egy másik, a 2005-ös költségvetési törvényben húszmillió forintban maximálták. Ez ráadásul azért sem tűnhetett fel azonnal, mert a jelentős módosítást nem a megszokott kiemelt helyen szerepeltették, csupán a törvény egyik hatályba léptető rendelkezésében, lényegében elbújtatva. A bíróság viszont ezt az ellentmondást már csak azért sem mérlegelhette, mert erre az immár fideszes vezetésű Érd jogi képviselői nem is igen tettek kísérletet.

Sőt a 2006 őszén megválasztott új városvezetés elejétől fogva olyannyira elszánt volt az "uszodabojkottra", hogy röviddel hivatalba lépése után, 2007 februárjában, tehát a jogerős ítélet megszületése előtt csaknem két évvel egyoldalúan felmondta a lízingszerződést. A bank ezért beperelte az önkormányzatot. Ha Érdnek végül meg kellene fizetnie a beruházás kamatokkal együtt a hárommilliárdot is meghaladó árát, költségvetése összeroppanhat. Ezt akár el is kerülhetné, ha a bankkal ideiglenesen megállapodna. Pláne, hogy a gyakorlatilag üzemkész létesítmény átadása karnyújtásnyira: már a használatbavételi engedélyt is megkapta, csakhogy a pénzintézet - vélhetően a per miatt - a működési engedélyt már nem kérte meg.

Az UniCredit Leasing lapunknak közleményben reagált, a perre vonatkozó kérdéseinket pedig elhárította. Kitért arra: a pénzintézet a sportkomplexumot az Érddel 2005. május 31-én aláírt érvényes szerződéseknek megfelelően, s az önkormányzat által kiírt pályázaton nyertes tervek alapján finanszírozta és megépítette.

A műszaki tartalom és annak költsége reális, s azt korábban a város is jóváhagyta. Az eredeti szerződés alapján az érdiek már birtokba vehették volna az iskolák, a gyerekek és a lakosság kiszolgálására elkészült uszodát és a sportcsarnokot is. A bank a szerződések egyoldalú felmondása után is mindent megtett a helyzet rendezéséért, például a megváltozott pénzügyi helyzetre újabb finanszírozási megoldásokat javasolt. A pénzintézet továbbra is megegyezésre törekszik az önkormányzattal.

A volt polgármester elmondta, a helyi családok és sportegyesületek önköltségi áron látogathatták volna a sportcentrumot. A város akkori vezetői nem törekedtek nyereségre: a 9-10 milliárdos költségvetésű Érd ki tudta volna gazdálkodni a lízingdíjat. Ha mindezt bankhitelből finanszírozzák, kimerítették volna a törvényesen felvehető hitelállományt. Döcsakovszky Béla szerint Érd az elmúlt három évben 7,6 milliárd forintnyi hitelt vett fel, ebből semmi nem épült, de a törlesztés 15 éven át évi 900 milliós terhet jelent majd.

T. Mészáros András lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint viszont az elmúlt években számtalan valótlanságot híresztelt a város előző, szocialista vezetése az érdi sportcsarnok- és uszodaberuházással kapcsolatban. Ebben az sem gátolta őket, hogy a jelenlegi vezetés többször is nyilvánosan cáfolta ezeket. A polgármester szerint a tények a következők: a beruházással - törvénytelenül - megbízott kivitelező sem az eredeti, sem a meghosszabbított határidőre nem teljesítette kötelezettségét, így a jelenlegi városvezetés, az érdi közgyűlés felhatalmazásával, elállt a szerződéstől.

Bírósági ítélet mondta ki, hogy a sportcsarnok megépítésére kötött szerződés törvénytelen. Érd jelenleg nem tulajdonosa sem a létesítménynek, sem a teleknek, amelyen megépült, így nincs jogalapja az üzemeltetésére. Ráadásul a működési engedélyt a beruházó nem is kérte, így a megnyitásnak ez a jogi feltétele is hiányzik.

A közlemény kitér arra, Érd - az ottlakókkal együtt - jelenleg számos, a város jövőjét döntően meghatározó beruházás előtt áll, amelyről a helyi ellenzék hallgat. Így az érdi térségi csatornázási programról, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nemrég pozitívan bírált el.