"Az a kórház, amelyik nem vesz át súlyos, életveszélyes állapotban lévő beteget, csukjon be." Így reagált Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke arra a hírre, amely szerint több kórházat kellett végigtelefonálniuk a légimentőknek szerda este, mire egy súlyosan sérült férfit el tudtak helyezni.

- Ez a történet azt jelzi - tette hozzá Rácz Jenő -, hogy az ágazat nemcsak pénzügyi, de súlyos morális válságban is van.

- A szaktárca szerint szakszerű volt a beteg ellátása, és ezt állapította meg az ÁNTSZ Közép-magyarországi Intézetének gyorsvizsgálata is - mondta lapunknak Bálint Orsolya, a tárca sajtófőnöke.

Nézzük a történteket: Túri Péter, a Magyar Légimentők Nonprofit Kft. vezetője csütörtök reggel még arról számolt be, hogy szerdán, késő délután riasztották a légimentőket a Komárom-Esztergom megyei Bajom községbe, ahol a volt szovjet laktanya területén targonca alá szorult egy férfi. Túri közölte, hogy példátlan módon, az Országos Mentőszolgálat vezető főorvosa alig tudott a férfinak ellátóhelyet szerezni. Hat intézményt is tárcsáztak, a tatabányai kórházat, a fővárosi Szent Jánost, az Állami Egészségügyi Központot, az újpesti Árpád Kórházat, a Péterfy Sándor Utcai Kórházat és az Országos Baleseti Intézetet, de egyik sem volt hajlandó fogadni a súlyos sérültet. Volt olyan intézmény, amely kompetenciahiányra hivatkozott, és több is azt válaszolta, hogy a beteg területileg nem hozzájuk tartozik. A fővárosi Árpád Kórház pedig fogadta volna ugyan, csakhogy nincs helikopterleszállója. A légimentő szolgálat vezetője szerint a tatabányai kórház lett volna a területileg ügyeletes intézmény, de ott azt mondták, hogy ők ilyen súlyos sérülést nem képesek ellátni. Túri Péter szerint korábban soha nem volt példa arra, hogy életveszélyben lévő beteget ne vettek volna át a kórházak. Megdöbbentőnek nevezte, hogy miközben köztudott, hogy mentőhelikoptereket csak nagyon kevés kórház képes fogadni, addig az Országos Baleseti Intézet illetékességét, amely korábban bárhonnan fogadott beteget, most csak a főváros egy részére korlátozták. A sérültet végül az egyesített Szent László és Szent István Kórház Merényi úti traumatológiájára szállították, ott azonban elhunyt.

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál szerint, mire a sérültet a tűzoltók kiszabadították a targonca alól, a mentőhelikopter már célirányosan szállhatott fel, hogy a Merényibe vigye. A kórházkereséssel így, szerinte, nem szenvedett késedelmet a beteg szállítása.

Arra a kérdésünkre, hogy a területileg illetékes kórház vajon miért nem fogadta a sérültet, a szóvivő azt válaszolta: a tatabányai ügyeletes kórház orvosa, miután tájékozódott arról, hogy mennyire súlyos és összetett sérüléseket kellene ellátniuk, úgy vélte, jobb helyen lenne a beteg egy komplexebb ellátást biztosító fővárosi centrumban. Győrfi Pál hangsúlyozta: "a budapesti intézmények részéről határozott visszautasítás nem volt, csak érvek hangzottak el, hogy miért volna jobb a betegnek egy másik kórházban".

Győrfi szerint a Péterfy sem azt mondta, hogy nem fogadja a sérültet, csak azt jelezte, hogy épp túl sok a betegük. Ezt erősítette meg lapunknak a kórház baleseti sebészetét vezető Sárváry András professzor is, elismerve, hogy ők azt mondták a légimentőknek: ha nem találnak más kórházat, akkor jelezzenek vissza. Az intézményben valamennyi műtőben dolgoztak, mások mellett ő maga is operált, miközben csak egyetlen szabad intenzív ágyuk volt. Ilyen körülmények között felelősséggel nem vállalható a beteg. Hozzátette: ennek ellenére elrendelte a sokktalanítóban a készenlétet arra az esetre, ha mégis oda kellene szállítaniuk a mentőknek. Ő maga is csak akkor ment haza, amikor kiderült: a beteg már a Merényiben van.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet is vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

Mentési gyakorlat