Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla tegnap. Az ítélőtábla - a korábbi ítéletekkel összhangban - úgy látta, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségekkel terhelt településeken sértették mások jogait és szabadságát, mert a konfliktusok feloldása helyett inkább szították azokat, és "az erőszak veszélyét váltották ki". A bíróság hangsúlyozta, hogy a döntés kiterjed az egyesület által létrehozott Magyar Gárda Mozgalomra is, megszünteti annak szervezeti kereteit. Az elsőfokú ítélethez képest ez alapvető fordulatot jelent, hiszen a Fővárosi Bíróság szerint az egyesületet feloszlató elsőfokú végzés a mozgalmat közvetlenül nem érintette volna.

"A gárda rendezvényein faji, nemzetiségi hovatartozás miatti általánosító kijelentések sohasem hangzottak el. A cigány népcsoportnak csak azon tagjait ítélték el, akik bűncselekményeket követnek el, és ezt kívánták kifejezésre juttatni a határozott, méltóságteljes, de békés demonstrációkkal, a járőrözésekkel is", hangoztatta az egyesület jogi képviselője. Gaudi Nagy Tamás szerint társadalmilag hasznos tevékenységet folytattak. Ugyanakkor felvetette: miben különbözik egy markáns társadalmi problémát megjelenítő mozgalom például a sokak érzékenységét sértő melegfelvonulásokat szervező egyesületektől? A per tárgya így az egyesülési jog határainak kijelölése, vagyis az, hogy egyes társadalmi csoportok érzékenységére alapozva korlátozhatnak-e alkotmányos alapjogokat.

Az egyesület feloszlatását kezdeményező Fővárosi Főügyészség képviselője viszont úgy látta: olyan új indokot alperes nem tudott felhozni, amely az ítélet megváltoztatását indokolná. Ezt az álláspontot osztotta a bíróság is. Még a közösség számára hasznosnak ítélhető célok sem valósíthatók meg a demokratikus értékrendet sértő eszközökkel - jelentette ki a bíró.

Gaudi-Nagy és Vona Gábor, az egyesület (egyben a Jobbik párt) elnöke az ítélethirdetés után közölte: felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Legfelsőbb Bíróságon, és a strasbourgi bírósághoz fordulnak. Azt mondták, hogy az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda folytatja a tevékenységét. Vona szerint az eljárás tétje az volt, hogy a bíróság képes-e ellenállni a hazai és nemzetközi politikai nyomásnak, ami nem sikerült.

- Jogerősen bebizonyosodott, hogy senkinek nincs joga kikezdeni az állam rendfenntartási monopóliumát, senkinek nincs joga másokkal szemben fenyegető módon fellépni - értékelte az ítéletet Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Kiemelte: a feloszlatás ellenére tovább működő társadalmi szervezetek szervezőit a törvény (egy évig terjedő) szabadságvesztéssel büntetheti.

- Győzött a józan ész, a demokrácia, a cigányság és az egész ország - így Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. A roma vezető szerint fellélegezhetnek az emberek azokon a településeken, ahol a gárda korábban végigvonult. Teleki László, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott úgy fogalmazott: "újra hitet és reményt ad a magyarországi cigányságnak, hogy a szélsőséges eszmét vallók szervezett formában nem folytathatják, gyakorolhatják tevékenységüket". "A Fidesz a törvényesség és a rend pártja. Politikai szervezetként eddig sem kommentált és a jövőben sem kíván kommentálni bírósági ítéleteket." - Ennyit reagált a ellenzéki párt a döntésre.

Az egyesület ellen hozott "elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntést elfogadni nem tudja, azonosulni nem tud vele" - tette közzé honlapján a Magyar Gárda. Úgy látják, hogy a Magyar Gárda Mozgalom nincs betiltva, meghirdetett toborzóikat megtartják.

- A bíróság bátor döntést hozott, mert kizárta az egyesülési joggal való visszaélés lehetőségét - hangsúlyozta Kolláth György alkotmányjogász. Mostantól tehát közterületen egyetlen, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt sem tarthatnak; az erre vonatkozó bejelentést a hatóságoknak el kell utasítaniuk, az esetleges demonstrációt fel kell oszlatniuk. Kérdésünkre, hogy mi történik, ha a szervezet más néven alakul újjá, leszögezte: a bíróságnak a bejegyzés előtt gondosan mérlegelnie kell, hogy egy egyesület milyen célok érdekében jön létre. Az egyesülési jog azonban formakényszer nélkül gyakorolható, tehát egyetlen civil szerveződés működésének sem feltétele a bírósági bejegyzés. Vagyis: a Magyar Gárda Mozgalom bármikor más nevet választhat. Az viszont az alkotmányos rend megőrzésére hivatott állami szervek feladata, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket - tette hozzá.

Vona Gábor a bíróság épülete előtt