A hátralékbehajtásra nincs még recept

Szinte észrevétlenül csusszant át a lakásállomány 45-50 százalékát érintő társasházi törvény módosítása az Országgyűlésen. A négy szocialista képviselő indítványához alig húsz módosító javaslat érkezett, de ezek is csak egyetlen lényeges változást okoztak: ötről tízmillió forintra nőtt az éves pénzforgalom határa, amely felett már könyvvizsgálót kell fogadni az elszámolás és a költségvetés-javaslat előzetes véleményezésére.

A pénzügyi szakvélemény beszerzése az indítványtevők előzetes becslései szerint 100-200 ezer forinttal terheli meg a társasházak büdzséjét. Ez az összeg azonban megoszlik a tulajdoni hányadok között, így aligha jelent komoly megterhelést a tulajdonosoknak. Cserébe viszont megnyugtató garanciát kaphatnak arra, hogy legértékesebb vagyonuk, a lakásuk jó kezekben van - állítja Kékesi Tibor (MSZP) képviselő. - A könyvvizsgáló ugyanis nemcsak a pénzforgalom szabályozottságát, az adatok helyességét köteles ellenőrizni, hanem bizonyos számlák mögöttes tartalmát is fel kell tárnia. Így elkerülhetők a "baráti szerződések" a felújításoknál, vagy épp a tényleges munkavégzés nélküli rokonfoglalkoztatás. Egy-egy nagyobb tételen akár a könyvvizsgáló teljes költsége megtakarítható.

- Ha feltételezzük a közös képviselőkről, hogy képesek egyszerű könyvvitelt vezetni, akkor a lakókból verbuválódó számvizsgáló bizottságról is feltételezhető, hogy képes összeadni a számsorokat. Ennél többet a könyvvizsgáló sem tehet, hiszen hogyan ellenőriz majd egy csőtörés-elhárítást utólag, mikor már maguk a lakók se emlékeznek rá? Akkor sincs több értelme az új kötelezettségnek, ha eleve csalónak nézzük a közös képviselőket, hiszen minden törvény kijátszható - mondja erre Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke, aki szerint a többi módosítás sem könnyíti a társasházak életét. Az ügyészségre testált törvényességi felügyelet legfeljebb arra jó, hogy legyen, aki összehívja a közgyűlést, ha meghal a közös képviselő - közli fanyar humorral az évtizedek óta társasházakkal foglalkozó Fürjes. - Valódi értelme akkor lenne a felettes szervnek, ha ezzel hatékonyabb lenne a kisebbségbe került lakók védelme, és elkerülhetők lennének a perek. De ezt aligha garantálja ez a rövidke passzus.

A törvényességi ellenőrzés bevezetése épp a bírósági eljárások megelőzését hivatott biztosítani. Segítséget jelenthet a szervezeti-működési szabályzatok tartalmának módosításához, a közös tulajdon fenntartásával kapcsolatos ügyekben való eligazodáshoz. Az ügyészség bevonása hozzájárulhat a tulajdonosi felelősség kialakításához és erősítéséhez is - magyarázza Kékesi, hozzátéve: az ügyészek ugyanakkor felhatalmazást kaptak arra, hogy szükség esetén bírósági eljárást kezdeményezzenek.

Kifejezetten a kisebbségbe került tulajdonosok védelmét szolgálja a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó új bekezdés - hívja fel a figyelmet Kékesi -, hiszen az állagvédelmet és a fenntartás költségeit meghaladó költségek vállalásához egyhangú határozat kell. Különösen az újabb építésű, vegyes használatú ingatlanoknál vált szükségessé ez a védelem, ahol az épületben - jellemzően a földszinten - működő étterem- és üzlettulajdonosok időnként olyan többletterhek vállalására kényszerítik a kisebbségben maradt lakókat, amelyeket azok képtelenek megfizetni. Az extra felújítás, a takarítás, az őrzés végül indokolatlan eladósodást okozott.

A törvényalkotók ugyanakkor a rendes gazdálkodás körébe utalták az időnként tetemes többletkiadással járó állami panelpályázaton való részvételt, így a csatlakozáshoz elég a minősített szavazattöbbség. Mint ahogy a tetőtéreladások ingatlan-nyilvántartásba vételéhez szükséges alapító okirat módosításához sem kell minden lakónak hozzájárulnia. Elég hozzá a tulajdonostársak négyötödének beleegyezése.

Nem sikerült megnyugtatóan rendezni a hátralékok behajtásának kérdését - ismeri el Kékesi. - Nem találtunk rá jó választ. A legegyszerűbb az lenne, ha az állam egy erre a célra létrehozott alapból megelőlegezné a hátralékosok tartozását, felszámolva ezzel a többi lakó kényszerhitelezését, de erre nincs pénz. A számlákat azonban folyamatosan fizetni kell, így a notórius tartozók helyett a többi lakó kénytelen állni a cechet. Hat hónapos késedelem után ugyan jelzálog jegyezhető be, ám ez sokba kerül, és ettől még nem lát pénzt a ház. Legfeljebb ijesztgetésre jó. A probléma valódi megoldása helyett csupán annyi került be a törvénybe, hogy a másodszor kiküldött, de át nem vett felszólításokat kézbesítettnek kell tekinteni, így megindítható a jelzálogbejegyzés.

Lakógyűlés
Lakógyűlés
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.