Lottón nyert kultúratámogatás
Nem terheli kulturális járulék januártól a művirágot, a játék fegyvert, a szórakozóhelyi pénzérmével vagy koronggal működő játékot, az ékszerutánzatot és az evőeszközös ládikót, és még sok minden mást. Mentesül a film- és videovetítés, a DVD-lejátszás, a tévékészülék, a rádió, a könyv, az újság, a szobor, a festmény. Megszűnik a járulék, amelyből amúgy a Nemzeti Kulturális Alap működött.
A független alapként való működtetés célja 1993 óta az volt, hogy a pályázati rendszer tartson "karnyújtásnyi" távolságot az államtól, azaz ne függjön a költségvetés pillanatnyi állapotától. Attól nem is függött, sokkal inkább az évi kulturálisjárulék-mennyiségtől. És ez sem jelentett kisebb bizonytalanságot, hiszen mint Hiller István miniszter egy tegnapi sajtótájékoztatón említette: a magyar kultúra legjelentősebb támogatójának bevételei évek óta csökkennek a kulturális fogyasztói szokások átalakulása miatt. Az elmúlt két-három évben 8-8,5 milliárdból gazdálkodott az NKA, az idén májusig összesen 3,16 milliárd forint jött össze. Már jó pár éve kérdés: miként lehetne működését kiszámítható anyagi bázisra építeni.
Külföldi modellek nyomán január 1-jétől a szerencsejátékra számíthat a hazai kulturális élet, történetesen az ötös lottó játékadójának kilencven százalékára. Ezt utalják majd havonta az alap számlájára. Erre hétfőn az Országgyűlés is áldását adta (láttunk olyan módosító indítványt is, amely a fent említett játékadó 100 százalékát javasolta).
Ez - a korábbi évek adatai alapján - körülbelül évi 10 milliárd forintot jelent, legalább 1,5 milliárddal többet, mint amiből eddig működtek. A szerencsejátékból származó összegek eddig az államkincstárba kerültek, a kulturális járulék eltörlése az érintett vállalkozások terheit fogja csökkenteni - mondta Hiller. A kollégiumok a pluszpénzből ugyan pár százmillió forinttal többet kaphatnak, de a fennmaradó, nagyjából egymilliárd forintból a magyar kultúra egészét érintő projekteket indítanak. Ilyen például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által kidolgozott Márai-program, amely az alkotótól a könyvtáron keresztül az olvasóig köti össze az irodalom művelőit. Ez a program egymilliárd forinttal indítható el, és évente ugyanekkora összeget kellene ráfordítani.
Az NKA-nak ezen túlmenően továbbra sem kell tartania zárolástól, elvonástól, maradványképzéstől, sőt, a szervezet felépítése, struktúrája sem változik.