Drága vándorútra kél a szemét
- Július 15-én a jelenleg működő 212 hazai hulladéklerakó közül 135-nek lejár a környezetvédelmi engedélye, így ezeket be kell zárni. A nyár közepétől csupán 77 olyan depónia működhet tovább, amely megfelel az uniós előírásoknak - tudtuk meg Farkas Hildától, a környezetvédelmi tárca hulladékgazdálkodási főosztályvezetőjétől.
A bezárásdömping nem érte váratlanul a 135 települést, valamint a környékükön lévő falvakat, hiszen már évekkel ezelőtt kijelölték a 2009. július 15-ei végső határidőt. Csakhogy a tervek szerint mostanra uniós forrásokból el kellett volna készülnie azoknak az új regionális hulladékgazdálkodási rendszereknek, amelyek átvennék az elavult depóniák szerepét.
Ezek a modern hulladéklerakók azonban még nincsenek készen, létesítésük eltérő ütemben folyik: akadnak, amelyeket hónapokon belül átadnak, de van, amelyik még csak a tervezőasztalon létezik. A július közepén bezáró elavult, illetve a még el nem készült modern hulladéklerakók híján több száz településnek átmenetileg akár 50-70 kilométerre kell elszállítania a szemetét. Így viszont elkerülhetetlen a szemétdíjak emelése.
Az érintett önkormányzatok eltérően reagáltak erre a helyzetre: akadnak települések, ahol a július 16-ával kezdődő időszak teendőiről már minden apró részletben döntés született, máshol még semmit sem tudni a megoldásról. Így például Harkányban sem tudják még, hogy a 40 település hulladékát befogadó lerakó júliusi bezárása után a létesítményt üzemeltető Kaposvári Városgazdálkodási (KVG) Zrt. hová szállítja majd a kistérség hulladékát. Bédy István, Harkány polgármestere elmondta, felkészültek rá, hogy a KVG az eddiginél drágábban vállalja a szolgáltatást, ám az áremelkedés mértékéről és ennek a lakosságra gyakorolt hatásáról még nem tudott nyilatkozni. Németh Árpád, Várpalota polgármestere is csak annyit mondott: az önkormányzat több depóniával is tárgyal, hogy július közepétől zökkenőmentesen folytatódhasson a lakossági hulladék begyűjtése és elszállítása. Kérelemmel fordultak az illetékes zöldhatósághoz a várpalotai hulladéklerakó további működésének engedélyezéséért.
Erre azonban nincs sok esély. Farkas Hilda kérdésünkre elmondta: a moratóriumot komolyan kell venni, ha ugyanis nem tartjuk be a bezárási határidőt, az Európai Unió úgynevezett jogsértési eljárást indíthat Magyarország ellen. Farkas Hilda közölte: a regionális zöldhatóságok célzottan fogják ellenőrizni, hogy az önkormányzatok valóban bezárják-e az elavult depóniákat.
A környezetvédelmi tárca illetékese hozzátette: lesznek kivételek, ugyanis hat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lerakó - a barabási, a demecseri, az ibrányi, a szakolyi, a tiszaszentmártoni és a nyíregyházi - néhány hónapos haladékot kap, mivel abban a régióban jelenleg egyetlen olyan modern létesítmény sincs, amely átvehetné a kieső objektumok feladatát.
Vásárosnaményban még szintén nem tudják, hová fogják szállítani a szemetet július közepétől, de Jüttner Csaba polgármester szerint biztos, hogy várhatóan 15-20 százalékkal emelkedik majd a szolgáltatás díja. Ezt a pluszterhet a lakosságnak kell vállalnia, azaz a mostani havi 1000 forint körüli szemétdíj 1200 forintra nőhet.
Akadnak ennél drasztikusabb áremelések is. A helyi hulladéklerakó bezárása miatt a szintén szabolcsi Kántorjánosiban például több mint a duplájára - havi 255 forintról 530-ra -, a Nógrád megyei Drégelypalánkon pedig a háromszorosára nő a szemétszállítási díj. Az ugyancsak nógrádi Borsosberényben a jelenlegi évi hétezer forintos kommunális adó helyett évi 24 ezer forintos szemétszállítási díjat kellene kivetni háztartásonként - ám emiatt akkora a felzúdulás a faluban, hogy az önkormányzat egyedi kérelmet nyújtott be a környezetvédelmi tárcához a helyi depónia engedélyének meghosszabbítására. Busai István polgármester szerint speciális helyzetben vannak, mivel a még csak kétharmadáig telt depóniát egy hárommillió forintos beruházással az uniós előírásoknak megfelelővé tudnák tenni, ám a forráshiányos falunak nincs pénze a fejlesztésre.
Balatonfüreden viszont nem tartanak a váltástól: Bóka István polgármester elmondta, már tavaly megállapodtak a veszprémi depóniával, hogy a füredi létesítmény kényszerű bezárása után a megyeszékhelyre viszik a város szemetét. A hulladék utaztatása tíz százalékkal növeli a költségeket, ezt az összeget pedig már előre belekalkulálták a 2009-es díjemelésbe, ami azt jelenti, hogy egy balatonfüredi lakos az idén 1000-1500 forinttal fizet többet a szemétszállításért.
Kivételesnek számít, ha a depónia bezárása ellenére mégsem emelkedik a szemétszállítási díj. Ez történik például Komlón, ahol a kistérség szerződést kötött a régió legnagyobb hulladékkezelő vállalkozásával, a pécsi Biokom Kft.-vel, amely vállalta, hogy a hamarosan elkészülő modern cikói telep megnyitásáig a lakosság számára változatlan áron a saját görcsönyi lerakójába hordja a Komló környékiek hulladékát.
Szintén egyedi megoldást választott a dunaújvárosi önkormányzat, amely úgy döntött, nem utaztatja meg a város szemetét. Pedig először ez volt a terv - tudtuk meg Pintér Attilától, Dunaújváros alpolgármesterétől -, de kiderült, sokba került volna. Úgy döntöttek: átmeneti időszakra - öt-hat évre - építenek egy uniós normáknak is megfelelő új lerakót. Ez egymilliárd forintba kerül, de - a környező települések szemetét is befogadva - megtérülhet az ára. A dolog szépséghibája, hogy ez a depónia július közepéig nem készül el. Az alpolgármester nem tudta megmondani, hogy a moratórium lejárta után átmenetileg hova kerül majd Dunaújváros szemete.
