Hétfőn - módosított formában - újra elfogadta a parlament a távoltartásról szóló törvényt. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható eljárásról tavaly decemberben már határoztak, de akkor Sólyom László nem írta alá a törvényt, előzetes normakontrollt kért az AB-tól. A köztársasági elnök szerint ugyanis a törvény aránytalanul korlátozta a tartózkodási hely szabad megválasztásának alapjogát. Azt is kifogásolta, hogy túl szélesen értelmezték a hozzátartozó és az erőszak fogalmát. Ugyanakkor kiemelte: a családon belüli erőszak ellen hatékonyan fel kell lépni, ezért szükség van a távoltartásról szóló törvényre, de olyan formában, ami megfelel az alkotmányosság követelményeinek.

Az Alkotmánybíróság igazat adott az államfőnek, részben alkotmányellenesnek találta a jogszabályt. Májusban kihirdetett határozatuk szerint a távoltartás alapjogokat, így bizonyos esetekben a bántalmazó személyi szabadságát, a mozgás- és a tartózkodási hely megválasztásának szabadságát korlátozza. Ezért garanciális szabályokra van szükség a bevezetéséhez. Megállapították: a törvény részben túlzottan tág, részben értelmezhetetlen fogalmakat használ, ezért elfogadhatatlan.

Hétfőn már az alkotmánybírósági döntés figyelembevételével átdolgozott verzióról szavaztak a parlamentben. A módosított változatban pontosították a hozzátartozók közötti erőszak fogalmát: korábban beletartozott a rendszeresen ismétlődő magatartás, most pedig csak a közvetlenül és súlyosan veszélyeztető tevékenységre és mulasztásra alkalmazzák. Azt is megváltoztatták, hogy konkrétan kit lehet hozzátartozónak nevezni. Többek között a "volt élettárs", a "volt jegyes" vagy az "udvarló" került ki ebből a körből, de a "volt bejegyzett élettárs" már beletartozik.

Szigorították az úgynevezett ideiglenes (72 órás) megelőző távoltartás határidejét is: ezt a rendőrség azonnal, a helyszínen elrendelheti, ha indokoltnak látja, nem várhat a bejelentéstől számított 12 óráig, ahogy a korábbi változatban volt.

- Alkotmányos, de életveszélyes kísérletezés - mondja Spronz Júlia, a Patent jogvédő egyesület munkatársa a törvényről. Civil szervezetek közös nyilatkozatban tiltakoznak az új törvény ellen, szerintük ugyanis alkalmatlan arra, hogy megvédje az áldozatokat. Az egyik legnagyobb hibának a definíció megváltoztatását, a "rendszeresen ismétlődő magatartás" kikerülését tartják.

- A családon belüli erőszak jellemzője, hogy kisebb súlyú, de rendszeresen ismétlődő cselekményekből áll. Ezzel a definíció még inkább eltávolodott a valóságtól - állítja a jogvédő. A civilek szerint a törvényben szereplő közvetlenül és súlyosan veszélyeztető tevékenységre nem a távoltartás, hanem az előzetes letartóztatás a megoldás.

A másik kifogásolt rész a hozzátartozók köre. Spronz Júlia szerint az esetek fele kikerült a törvény fennhatósága alól, hiszen a családon belüli erőszak elkövetői között nagy számban vannak volt élettársak vagy jelenlegi barátok. - Az AB kifogásait úgy orvosolták, hogy egyszerűen kivagdosták a kifogásolt részeket, mintha nem az lett volna a cél, hogy a törvény működjön, hanem az, hogy ne dobják megint vissza - állítja.

Hozzátette: mivel a hazai fórumokon nem tudnak befolyást gyakorolni, nemzetközi szervezetek segítségét kérik. Először az ENSZ nők elleni erőszakkal foglalkozó különbiztosához fordulnak, hogy véleményezze a magyar szabályozást.

A távoltartásról szóló törvény októbertől lép hatályba.