Konfliktustérkép a Balatonról
A badacsonyörsiek előtt sem lesz többé elzárt terület a Balaton-part. Hamarosan lekerül a lakat az utat elzáró kemping bejáratáról. A helyi érdekvédő egyesületnek másfél éves vita, két félbemaradt per és egy beharangozott demonstráció után sikerült megállapodnia a területet birtokló SCD csoporttal. A cég egy 3000 négyzetméteres területet ajánlott fel a helyieknek, ahol vizesblokkokat és öltözőket állít fel. Az új strandot az önkormányzat üzemelteti, miközben a Badacsonyörsi Érdekvédő Egyesület javára haszonélvezeti jogot jegyeznek be. Megnyitásáig a régi kempinget használhatják a nyaralók.
- Ez nem a mi harcunk volt, de nekünk kellett megvívni - magyarázza Simonné Visi Erzsébet, az egyesület elnöke. - A kempinget birtokló Balatontouristot ugyanis anélkül adta el a megye, hogy a helyiek vízhez jutási jogát rögzítette volna.
- Kettőn áll a vásár - véli Elkán Péter, az SCD Group kommunikációs igazgatója. - Akaliban is ezzel a helyzettel szembesültünk egy éve. Az ottani civilek kompromisszumkészebbek voltak, így rövid idő alatt sikerült rendeznünk a helyzetet. Badacsonyörsön azonban hiába ajánlottuk fel már másfél éve a 200 millió forint értékű strandterületet, az egyesület csak most hajlott a megállapodásra.
Végleges megoldást keres Szántód polgármestere is. Dolgos János évek óta harcol a part 133 méter hosszú, 12 méter széles sávjáért. A település két strandja közti partszakasz magánterület. Az egykor három hektáron elterülő MÁV-üdülőt a rendszerváltás után a Hunguest Rt. adta el a VIP Kft.-nek. A cég engedély nélkül kerítést vont a terület köré, majd üdülőparkot épített. A kerítésre fennmaradási engedélyt kapott, az építkezést engedélyező 27 hatóság közül pedig egynek sem tűnt fel, hogy így elzárják a területet a szántódiak elől. - Az elődeim tévedése még nem ok arra, hogy én is figyelmen kívül hagyjam a helyiek érdekeit - mondja Dolgos János, aki 30 millió forintot kapott a testülettől arra, hogy tulajdonrészeket vásárolva szerezze meg a promenáddá alakítható partszakaszt. De az üdülőtulajdonosok ragaszkodnak a privát strandjukhoz, s trükkökkel akadályozzák az önkormányzatot az elővételi jog gyakorlásában. A helyhatóság két éve pert indított. Első fokon veszítettek: egy legfelsőbb bírósági állásfoglalásra hivatkozva a lakóparknak ítélték a vízpartot. "Nem adhatjuk fel, nekünk nincs se iparunk, se szőlőnk, csak a Balaton" - mondja a polgármester.
A Balaton-törvényben előírt vízparti sétány kialakítása a települések jó részén megoldhatatlan, mert a tópart java magántulajdonban van. A jogszabály módosításával a korábbi 30 méterről öt méter szélesre zsugorított sétány által érintett terület 80 százalékán a VÁTI becslése szerint ezer polgár, illetve cég osztozik.
A Balaton legjelentősebb fejlesztői csoportja az SCD Group Zrt. A három legnagyobb balatoni szállásadó céget - a Siotourt, a Zalatourt és a Balatontouristot - néhány éve 8,4 milliárd forintért - 16,5 milliárdos fejlesztési kötelezettséggel - felvásárló cég jelenleg 177 hektár saját vízparttal rendelkező területet birtokol. A cég két éve százmilliárd forintos fejlesztési programot hirdetett. Bár a Balaton-törvény többszöri módosítása - előbb a strandok és kempingek beépíthetőségének növelése, majd a csatornázatlan területek beépítésének lehetővé tétele - is a kezükre játszott, a tervekből egyelőre nem lett valóság.
- Folyamatosan tárgyalunk a leendő üzemeltetőkkel. Az első kapavágások megkezdésével azonban ki kell várnunk, amíg a bankok feloldják az ingatlanfejlesztőket sújtó finanszírozási stopot. Szerencsére nem vagyunk fejlesztési kényszerben, hiszen a projektterületek jelenleg is eredményesen üzemelnek - hangsúlyozza Elkán Péter.
- A Balaton felett vannak viharfelhők, de a fejlesztések nem állnak le, legfeljebb lassulnak egy kicsit - mondja Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. A gazdasági válság a kisebb beruházásoknak kedvez, ezekhez könnyebb befektetőtársat és hitelező bankot találni. De akadnak nagy projektek is. A siófoki Hotel Azur például száz új szobával bővül, Hévízen megújul a városközpont és a fürdő is, Balatonbogláron vitorláskikötőt avattak a minap. A fejlesztéseket a kormány 150 milliárd forint összértékű pályázatokkal segíti.
Az új beruházások azonban konfliktusok forrásai is lehetnek - ismeri el Suchman Tamás. - Az egykor nyitott, átjárható állami üdülőtelepek, kempingek, közösségi területek beépítése gyakorta elzárja a helyieket és a nyaralókat a vízparttól. A korábban szerzett jogok nem érvényesek többé. A bíróságok nem sokat tehetnek, hiszen a magántulajdon sérthetetlen. Az önkormányzatoknak és az államnak pedig nincs pénze az érintett területek kisajátítására. A viták sűrűsödését érzékelve a BFT - a települések rendezési terveit, a tulajdonviszonyok és a fejlesztési elképzelések adatait összevetve - "konfliktustérképet" készít az őszre. Így az érdekütközések előre jelezhetővé válnak, lehetővé téve az ügyek rendezését még a viták elmérgesedése, a várhatóan maratoni perek elindítása előtt. Az érintettek bevonásával előre kereshetik a kompromisszumos megoldások - új szabad strand nyitásának, a vízhez jutást megkönnyítő feltételek kidolgozásának - lehetőségeit.
