A megkérdezett diákoknak alig harmada tudja elképzelni, hogy Európán kívül vállaljon állást, de az íreket és az angolokat épp a messzeség vonzza.

A Trendence Intézet évente ismétlődő és bővülő felmérése során 2008 szeptembere és 2009 januárja között 750 egyetem csaknem kétszázezer egyetemistáját faggatták a közeljövőről.

A felmérés egészét tekintve a leendő mérnökök leheletnyivel bizonytalanabbnak látják karrierindításukat - 39,5 százalékuk korántsem biztos az álláskeresés eredményében -, míg a közgazdászoknak 32,6 százaléka állítja ugyanezt.

Hazai viszonylatban jóval nagyobb a különbség. A mérnök hallgatók csaknem fele talál aggódnivalót, míg a közgazdászoknak csak 38 százaléka. A egyetemi oktatásukat a norvég, a dán, a belga, a holland és az orosz diákok találták a legszínvonalasabbnak, a svájciak, a görögök és a szlovákok szerint van még mit javítani.

Mindezzel együtt a megkérdezettek többsége bízik abban hogy négy-hat hónap alatt megfelelő munkát talál, igaz, ehhez a mérnököknek átlagosan 18, míg a gazdasági szakon végzetteknek 24 állást kell megpályázniuk. A magyar diákok helyzete javult a tavalyi évhez képest, hiszen az első állás megszerzéséért tavaly még 20-29 interjú szükségeltetett, az idén 18-23 is elég lehet.

Meglepő módon nem multicégek és nemzetközi bankok hazai kirendeltségei vezetik a vágyott közgazdász állások listáját, hanem két állami cég: a Magyar Nemzeti Bank és az APEH. A mérnökök már sokkal messzebb tekintenek. Náluk a Google, a BMW és a Microsoft vezet.

A felmérés tanúsága szerint nőtt a diákok tandíjfizetési hajlandósága is. Az európai átlagot meghaladóan a válaszadók 17-24 százaléka fizetne a használható tudásért.