Csak minden harmadik magyarnak zöld a szíve
A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy - legalább alkalmanként - szelektíven gyűjti a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő legmagasabb jövedelmi státusú, illetve értelmiségi csoportok járnak az élen. Körükben a szelektálók aránya eléri a hatvan százalékot is.
A fiatalok többsége ugyanakkor alacsony hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt. A környezetvédelem nem csak kor szerint osztja meg a társadalmat: a legszegényebb réteg hajlandó a legkevésbé megóvni a környezet értékeit.
A kutatás eredményei szerint az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás, még idegenül hangzanak az embereknek, a fair trade (etikus kereskedelem) kifejezést pedig alig ismerik. A "zöldgondolkodás" Magyarországon egyelőre a kultúrafogyasztás része, ezért nagymértékben kultúrafüggő.
A vizsgált 8 jellegzetes fogyasztói csoport egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutat a környezettudatos életmód, valamint a környezetvédelemhez való hozzáállás tekintetében is. A felmérés eredményei szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni.
Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele állítása szerint előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetet), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le a tisztább környezet érdekében.