Herczog László szociális és munkaügyi miniszter jelentette be, hogy a kormány egymilliárd forintos induló összeggel krízisalapot hoz létre a leginkább hátrányos helyzetű családok megsegítésére. A kabinet már meg is hozta az erről szóló határozatot, a miniszterek pedig felajánlották egyhavi fizetésüket. A krízisalapból egyszeri segély folyósítható: minimum 20 ezer, maximum 50 ezer forint, kivételes esetekben 100 ezer forint. Azok a családok kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért. Jelenleg ez havi 57 ezer 817 forint. A családok augusztus 1-jétől fordulhatnak a helyi jegyzőhöz, aki a kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz továbbítja. Kedvező elbírálás esetén a kiutalásról 30 napon belül intézkednek.

A kormány számításai szerint akár négymilliárd forint is összegyűlhet a krízisalapban. Ide folynak be a banki bírságokból származó bevételek és például az állami vállalatvezetők kétmillió forintos fizetése feletti összegek is. A Magyar Energia Hivatal döntése értelmében az áramszolgáltatók - extraprofitjuk terhére - mintegy 2-2,5 milliárd forinttal fejezik ki szolidaritásukat a szegényekkel. A kormány reméli, a krízisalap adományokkal is bővülni fog.

A tetszetős - és politikai PR-fogásnak sem utolsó - tervnek ellenzői is akadnak. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke nemes egyszerűséggel populistának bélyegezte az elképzelést. A bírálatra az MSZP szokatlanul keményen reagált. Tóbiás József frakcióigazgató bicskanyitogatónak, Juhászné Lévai Katalin szocialista képviselő érzéketlennek nevezte az ilyesfajta hozzáállást. Juhászné egyúttal kezdeményezte, hogy a bankok, pénzintézetek és takarékszövetkezetek az állampolgárok bankkártyás tranzakciói után egy-egy forintot minden hónapban fizessenek be a krízisalapba.

A közhangulatot ismerve az MSZP aligha szerzett rossz pontokat a bankellenes megnyilvánulásokkal. A karitatív szervezetek tiltakozása már keményebb dió. A Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt közös állásfoglalása teljességgel érthetetlennek és szereptévesztésnek tartja a kormány kezdeményezését. A kormány nem karitatív szervezet, a válság miatt bajba jutott családok támogatásának legmegfelelőbb módja a "karitatív szervezeteken keresztüli segítségnyújtás" lenne. Herczog László úgy fogalmazott: csodálkozik azon, miért látnak problémát a karitatív szervezetek a krízisalap létrehozásában. Megjegyezte: korábban tárgyalt a szociális szakma és az egyházak képviselőivel, és akkor senki nem kifogásolta ezt a kezdeményezést, és jelezték az együttműködést.

A tiltakozók szakmailag is kifogásolhatónak ítélik a krízisalap létrehozását, ugyanakkor meglepőnek minősítik, hogy az áramszolgáltatók extraprofitjából származó pénzek is az alaphoz kerülnek. Hiszen - állapítják meg - a Magyar Energia Hivatal április 9-i határozata értelmében ezt az összeget a rászorulókkal foglalkozó, hozzáértő civil szervezetek révén kell felhasználni. Lehet vitatkozni azon, hogy a karitatív szervezetek fellépését milyen mértékben motiválták az elvi fenntartások, és milyen mértékben az anyagi megfontolások, a közös tiltakozás mindenesetre komoly fejtörést okozhat.

A tiltakozók közt nagy keresztény egyházakhoz kötődő szervezetek is vannak. Márpedig a krízisalap működösét olyan testület segíti majd, amelyben az egyházak képviselői is helyet kapnak.

Az MSZP országos elnökségének tagjai egyhavi parlamenti fizetésüknek megfelelő összeget ajánlanak fel a krízisalapba - közölte Lendvai Ildikó, a párt elnöke szombaton. A közlemény szerint ezenkívül a párt július 4-i kongresszusán a nehéz helyzetben jutott családok megsegítése érdekében a több mint ezer küldött és meghívott körében gyűjtést is szerveznek.