Növekvő belső nyomás az MSZP-elnökségen
Egyhangú döntéssel (két ellenszavazat és két tartózkodás mellett) határozati javaslatot hozott szerdán az MSZP budapesti párttanácsa: felkérik a párt elnökségét, a július 4-i kongresszuson kérjen maga ellen titkos bizalmi szavazást. Ilyen javaslatot fogalmazott meg kedden a pártelnökség öt tagja is (Ujhelyi István, Bárándy Gergely, Mesterházy Attila, Vadai Ágnes, Varga László), ám a többség leszavazta azt. A budapestiek azzal érvelnek: lehetővé kell tenni az MSZP legmagasabb döntéshozó fórumának, hogy pontos, mindenre kiterjedő helyzetelemzést végezzen, s ha ez alapján szükségesnek ítéli, biztosíthasson akár személyi változásokat is.
"Olyan vezetésre van szükségünk, amely képes és hajlandó dolgozni, hogy az MSZP érvényesíteni tudja politikáját 2010 után is" - írták a birtokunkba jutott, a megyei elnököknek küldött állásfoglalásukban. Emögött többen Hagyó Miklóst, az egyik legbefolyásosabb fővárosi politikust vélik. A főpolgármester-helyettes lapunknak azt mondta: a Horn-kormányt leváltó 1998-as választásokon - az ország gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében szükséges megszorítások közepette - majdnem győzött az MSZP.
"Az akkor hiteles pártvezetés meg tudta értetni a kényszerű lépések szükségességét és képes volt megőrizni a párt iránti bizalmat, ez most közel sincs így" - fogalmazott. Hagyó szerint csakis olyan elnökséggel szabad nekivágni a következő kemény időszaknak, amely "támadhatatlan és erős legitimitással" rendelkezik.
A politikus lapunk kérdésére úgy fogalmazott: amikor egy szocialista politikus megriad a legitimitását érintő szavazástól, a legfontosabb baloldali és demokratikus értékek egyikét tagadja meg. Hozzátette: nem generációs vetélkedésről van szó és hiba "pártszakadásról képzelődni" a szabad kongresszusi döntés kapcsán, épp ellenkezőleg. Hagyó személyes ambícióira vonatkozó kérdésünkre válaszolva hibásnak nevezte azt az értelmezést, hogy mindez "róla szólna". Ő csak egy a hatszáz küldött közül, akinek hangját a többiekéhez hasonlóan a választók üzenetével együtt meg kell hallania a pártvezetésnek.
Új arcokat várnak
A kongresszus kötött mandátumú, azaz személyi kérdéseket elvben nem nyithat fel. Változik a helyzet, ha az országos elnökséget belekényszerítik abba, hogy bizalmi szavazást kérjen saját maga ellen. Ezt elsősorban a megyei elnökök érhetik el, akik azonban megosztottak a kérdésben. Információink szerint e körben 13:7 arányú többsége van a státus quo fenntartásának.
Harangozó Tamás, Tolna megyei elnök a változást kívánok köréből a Népszabadságnak úgy fogalmazott: érdemi kongresszusra van szükség, ahol valódi döntést lehet hozni a párt következő időszakának irányáról. "A bizalmi szavazás erre alkalmas, hiszen lehetőséget teremt a tagság döntésére. Ha a többség támogatja a jelenlegi vezetést, akkor a kérdés lezárult és velük kell végigvinni a választásokat. Ha nem, akkor esély teremtődhet egy személyében is megújult pártvezetéssel visszaszerezni a tőlünk elfordult választók bizalmát" - fogalmazott Harangozó.
Szintén az "új arcok" mellett érvelt Botka László szegedi polgármester. Az MSZP Csongrád megyei elnöke a Népszabadság kérdésére úgy fogalmazott: a megyei szervezet jövő héten alakítja ki álláspontját a bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatról. Botka szerint a többséginek mondható az a nézet, miszerint az MSZP-nek minden erejére szüksége van a baloldali szavazók visszanyerésére és ez csak közös forgatókönyv alapján valósítható meg.
"Ugyanakkor a hitelességhez fontos, hogy ne ugyanazok az arcok jelenítsék meg az MSZP-t, akik az elmúlt időszakban. A mi bázisunkon ennek az álláspontnak többsége van. Magam azt gondolom, hogy a két folyamatnak együtt kell haladnia. A szegedi polgármester mindehhez hozzátette: az MSZP-ben már rég nem a hatalomról, hanem a túlélésről van szó. Oláh Lajos, Hajdú-Bihar megyei elnök szintén azt mondta lapunknak, hogy a helyi alapszervezetekben egyre többen mondják: a tartalmi megújuláshoz személyi változás is szükséges.
Előbb a tartalom
Másképpen látják a helyzetet például Nógrádban. Boldvai László megyei elnök elmondta: a helyi szervezetek egybehangzó véleménye, hogy fontos a részletes és tartalmi szembenézés az elmúlt időszak eredményeivel és kudarcaival. "Szórványosak" voltak azonban azok az érvelések, amelyek szerint a személyi kérdéseket is újra fel kell nyitni. "Többségi álláspontunk, hogy személyi kérdés a miniszterelnök-jelölt megtalálása lesz, az elnökséghez nem kell hozzányúlni. A hármas elnökség mögött komoly teljesítmény van. Aki változtatni akar, előbb tegyen le valamilyen elképzelést, ötletet, tartalmi programot" - nyilatkozta. Hasonlóképp közelít a kérdéshez Lukács Zoltán, a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke. A politikus szerint elsősorban új típusú politika és új ügyek kellenek. Ha ezek megvannak, akkor lehet arról beszélni, hogy az új irányt ki tudja hitelesebben képviselni.
Szintén a sorrend fontosságát hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, a párt Pest megyei elnöke, aki lapunknak azt mondta: az MSZP-nek a saját szabályait tiszteletben tartva kell megtartania a kongresszust és az elnökség által meghirdetett menetrend szerint a következő időszakra vonatkozó munkastílus és tartalom meghatározásáról kell dönteni. "Rossz üzenet, ha az MSZP belső hatalmi viszonyaival vagyunk elfoglalva ahelyett, hogy a bázisunknak szóló üzeneteket adnánk. Ugyanakkor meg kell szüntetni a kényszerszülte hármas elnökséget, és mielőbb át kell adni az érdemi irányítást egy, a választásokra készülő bizottságnak és a megválasztandó kampányfőnöknek". Veres János, a szabolcsi pártszervezet elnöke - ő az elnökségi ülésen az "ötök" által felvetett javaslat ellen szavazott - azt mondta: a megyei elnökség múlt héten tartott tanácskozást, a napirenden ez a kérdés nem szerepelt.
A megyei elnökök jövő hét csütörtökön tartanak - az országos elnökség tagjaival kibővített - tanácskozást.
Generációs ambíciók
Az MSZP-ben négy olyan politikust említenek, akik szóba jöhetnek lehetséges "új arcként": Botka Lászlót, Mesterházy Attilát, Molnár Csabát és Ficsor Ádámot. Botka több fórumon is közölte, hogy egyelőre nem kívánja feladni szegedi polgármesterségét. Mesterházy, aki jelenleg frakcióvezető, kijelentette: "Nekem van elég feladatom, és a felvetődött bizalmi szavazás sem jelentene aktuális sorcserét, az akár a jelenlegi elnökség megerősödését is hozhatja. Nekem az a fontos, hogy az MSZP sikeresen szerepeljen a 2010-es választáson, és ehhez száztíz százalékot szeretnék hozzáadni" - mondja. Molnár Csaba kancelláriaminiszter személyes ambícióiról nem nyilatkozott, de egy tegnapi sajtótájékoztatón közölte, a pártnak elsősorban politikailag és tartalmilag van szüksége a megújulásra. A tartalmi kérdés az elsődleges, és minden más, így például a személyi kérdések is csak másod-, harmadrendű jelentőségűek.
Ficsor Ádám, aki a polgári titkosszolgálatok tárca nélküli minisztereként Brüsszelben tárgyal, úgy vélekedett: az EP-választás eredményét látva feketén-fehéren kiderült, hogy jelenlegi felállásában az MSZP nem versenyképes. "Ebben a helyzetben az is hibát követ el, aki azt állítja, nincs szükség személyi változásra, s az is árt, aki azt hiteti el, hogy csak a radikális sorcsere hozhat érdemi megoldást. Az egyik nincs a másik nélkül" - mondta. Kérdésünkre közölte: nincsenek személyi ambíciói, de érez felelősséget a kialakult helyzetért. "Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy megjavítsuk, ami elromlott" - mondta Ficsor.
Pécs-Kertvárosban vasárnap lesz az időközi országgyűlési képviselő-választás második fordulója, mivel az első érvénytelen volt az alacsony részvétel miatt. Az érvényességhez az kell, hogy a jogosultak több mint a negyede szavazzon. Az első fordulóban Kővári János, a Fidesz által támogatott Összefogás Pécsért Egyesület jelöltje szerepelt a legjobban, a voksok 63,1 százalékát kapta. Az MSZP-s Tóth Bertalan 24,8, a jobbikos Palancsa Gábor 7,8, az MDF-es Szigethy Béla 3,3 százalékot kapott. Utóbbi visszalépett. (U. T.)
