Megbüntette a Wizz Air Hungary Kft.-t az Egyenlő Bánásmód Hatóság, mert megtagadta egy vak nő utaztatását, kifejezetten annak fogyatékossága miatt - derül ki a hatóságnak a napokban nyilvánosságra hozott határozatából. A nő tavaly áprilisban szeretett volna Rómába utazni, ezért két hónappal korábban testvére segítségével az interneten jegyet vett a fapados légitársaság egyik járatára. Utazás előtt több mint egy héttel jelezte, hogy látássérült, ekkor tudta meg, hogy nem utazhat, de a jegy árát visszakapja. A társaság üzleti szabályzata szerint a foglaláskor kellett volna jeleznie, hogy nem lát, hogy felkészülhessenek a fogadására. Ekkor derült ki a nő számára, hogy a cég honlapján a "Hasznos tanácsok" rovatban az is szerepel, hogy vak vagy siket utasok csak egészséges kísérővel utazhatnak, vagyis nekik két jegyet kell venniük.

A nő ezután fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Azt is sérelmezte, hogy mivel Rómából már megváltott jeggyel utazott volna tovább, annak a jegynek az árát is elveszítette, így anyagi kár is érte.

Arra már a hatóság figyelt fel, hogy az információ, miszerint a vakok és siketek csak egészséges kísérővel utazhatnak, ha nem szólnak időben, csak a magyar nyelvű tájékoztatóban szerepelt, az angol nyelvűben viszont az állt, hogy a társaság a látássérült utasoknak ingyen "fogadás és segítség" szolgáltatást nyújt. Ebben a szövegben nem szerepelt, hogy a kísérővel kell utazniuk.

Sok ellentmondás volt ebben a történetben - mondja Szász Adrián, a hatóság munkatársa. Jegyet venni ugyanis néhány nappal az utazás előtt is lehet. - Ha tehát egy vak vagy siket utas csak három nappal indulás előtt vesz jegyet, és egyúttal a cég szabályzatának megfelelően akkor jelzi, hogy sérült, akkor elviszik. De ha valaki ugyan nem a vásárláskor, de mégiscsak egy héttel az utazás előtt szól, akkor nem, mondván, nincs elég idejük felkészülni. Pedig amire három nap alatt fel tudnak készülni, arra egy hét alatt még inkább fel lehet - magyarázza. Éppen ezért a hatóság nem találta elfogadhatónak a légitársaságnak azt az érvelését, hogy az utas hibázott, mert nem szólt időben. A panaszos azzal érvelt, hogy foglaláskor nem is volt olyan rovat vagy hely, ahová ezt az információt beírhatták volna. - Ez a szabály, ha nem is egyértelműen diszkriminatív, de teljesen ésszerűtlen - állítja Szász Adrián.

A panaszos azt sem értette, hogy miért csak vak és siket utasokra vonatkozik a szabály. A cég a biztonsági kockázattal érvelt, ami szerintük vakok és siketek esetében nagyobb, mint például mozgássérülteknél. Szerintük ugyanis "a vakok és siketek a részben vagy teljesen audiovizuális módszerrel történő biztonsági tájékoztatás során nem kaphatják meg azt a teljes képet, amely szükséges a vészhelyzetekre való megfelelő reagáláshoz".

Ami az angol és a magyar nyelvű tájékoztatás különbségeit illeti, fordítási hibával magyarázták, s vállalták, hogy kijavítják. Így kikerült a magyar nyelvű szövegből is, hogy a vakok és siketek csak egészséges kísérővel utazhatnak.

- Részben elégedettek vagyunk, ezért nem is róttunk ki pénzbüntetést, csak az eljárás költségeit fizettettük meg a céggel - mondja Szász Adrián. Amit viszont a hatóság kifogásol, hogy az ésszerűtlen foglalási időpontra vonatkozó szabály továbbra is érvényben van. Ezért döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a történetet. - A lényeg, hogy a panaszos elégedett. Nemcsak erkölcsi, hanem anyagi értelemben is kárpótolták, hiszen 100 eurós kreditet kapott, amit leutazhat a társaságnál - tette hozzá a jogász.

Biztonsági kockázatot jelent a cégnek egy vak utas