Emlékmű Sopronpusztán
1989. augusztus 19., 14 óra 57 perc. Nemcsak a politikusok, de a történészek szerint is - nyilvánvalóan hosszú folyamat eredményeképpen - ekkor vette kezdetét a két Németország újraegyesítése. A Sopronpusztára szervezett páneurópai piknikből a Magyarországon gyülekező keletnémetek határáttörése lett, bár harcra, erőszakra nem került sor. Az ott szolgáló határőrök ugyanis utat engedtek az elszánt tömegnek.
- Az emberek arcába néztem, s azonnal tudtam: ők nem fognak visszafordulni - mondta az események után Gombás Zoltán határőr őrnagy, aki négy útlevélkezelő csoportvezetőjeként volt részese a történelmi eseménynek. A történteket követően többször is beszéltem vele, az évek sem feledtették el a pár perc magasztos drámába sűrűsödő történelmet.
A mára már jelképpé vált páneurópai piknik forgatókönyve szerint a rendezvény szervezői két busszal átmentek volna Ausztriába, a szomszédos Margitbányára. Az volt a terv, hogy visszaérkezésük után ideiglenesen megnyitják a kishatárforgalmat, ám kizárólag az érvényes útlevéllel rendelkező magyar és osztrák állampolgárok előtt.
A környéken azonban ekkor már gyülekeznek a trabantos, wartburgos keletnémetek. Három óra előtt három perccel zárt csoportban, szervezetten megindult a keletnémet tömeg a fakeretes szögesdróttal bevont határkapu felé. Egy nő menetelt a sor elején, mindkét oldalán egy-egy fiatalember lépdelt. Egy botra fehér zsebkendőt tűztek.
A határőrök nem voltak felkészítve erre a helyzetre, semmiféle arra vonatkozó parancsot nem kaptak, hogy mi a teendő, amennyiben valakik csoportosan át akarnak jutni Ausztriába.
Az egyenruhások nem sokat tanakodtak, hanem félrehúzódtak az útból. A tömeg elején vonulók látták, hogy nem számíthatnak ellenállásra, azonban a kétszárnyú fakeretes határkapu befelé nyílott, s ez leszűkítette az utat. A sor végén lépkedők nem tudták, mi történik az átkelőnél, megállás nélkül nyomták a többieket előre. Így aztán az egyik határőrt is magukkal sodorták. Már osztrák területen felemelt egy kisgyereket a tömegből, s az anyja kezébe adta. Ez a fotó aztán bejárta a világsajtót.
A sopronpusztai emlékmű alapjait a közelmúltban ünnepélyes keretek között lerakták. Melocco Miklós a berlini fal darabját is beépíti Áttörés című alkotásába. A faldarab átvételekor azt mondta: Sopronpusztán egy rab nemzet engedett szabadon egy másik rab nemzetet. Fodor Tamás soproni polgármester érdeklődésünkre úgy fogalmazott: Sopron nem csupán a magyar, hanem az európai történelemben is jelentős szerepet játszik. Ma már nemcsak a hűség, hanem a szabadság városaként is méltán emlegetik.
Az augusztus 19-re tervezett nagyszabású ünnepség Európa-koncertjére - melyre a fertőrákosi barlangszínházban kerül sor - Szokolay Sándor komponált nyitányt.
