"A Majki Népfőiskolai Társaság célja az önálló ítéletalkotásra képes, magyarságára, nemzetiségére büszke (...) szabad polgár kifejlődésének elősegítése" - ezt tartalmazza a kiemelten közhasznú egyesület küldetése. Két nappal ezelőtt ítélkezett a tatabányai bíróság, mégpedig a társaság korábbi elnöke, Bereznai Csaba ügyében.

A tatabányai közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjét először sikkasztással vádolták, majd a tárgyalás során az ügyészség módosított: egy rendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette lett a vád. Első fokon a városi bíróság felmentette Bereznai Csabát. Detrői Ferenc bíró úgy ítélte meg, hogy nem követett el bűncselekményt.

De mi is történt valójában?

Bereznai Csaba azt mondja: mindösszesen annyi, hogy a társaság korábbi elnökeként magasabb hozamot akart elérni egy befektetéssel, mint amekkora kamatot az OTP-től kaptak.

- Kiszámoltuk, hogy ez a hozam a banki költségeket is alig fedezi - idézi vissza a történteket, majd hozzáteszi: - Megkerestünk egy befektetési tanácsadó céget. Ők egy olyan konstrukciót ajánlottak, amelynek kötelező eleme volt az életbiztosítás.

Az akkori elnök húsz évre szóló, a befektetéshez kapcsolódó két életbiztosítást kötött. Ennek a biztosítottja Bereznai Csaba, kedvezményezettje pedig a felesége. 2005 őszétől 2006 októberéig összesen hét és fél millió forintot utaltak át a népfőiskola számlájáról a biztosítónak.

- Földrajz-történelem szakos tanár vagyok - magyarázza Bereznai, aki most is a népfőiskolán dolgozik. Egyáltalán nem értek a befektetésekkel kombinált biztosításokhoz.

- Az sem tűnt fel - kérdezem -, hogy a szerződés aláírása előtt számos személyes, nyilván az egészségi állapotára is vonatkozó kérdést tettek fel önnek?

- Amikor a befektetésben jártas cég a később kiválasztott konstrukciót ajánlotta, fogalmam sem volt róla, hogy mi az eljárás menete - válaszolja Bereznai. - Az üzletkötő azt mondta: a biztosított az egyesület vezetője szokott lenni, a kedvezményezettek pedig a gyerekek. Ők nem lehetnek, hiszen még kicsik, válaszoltam. És a felesége tagja az egyesületnek? Igen. Hát akkor legyen ő. Így kötöttük meg a szerződést. Kár nem érte a szervezetet, az összeghez bármikor hozzáférhet, ráadásul, amikor később ezt a megoldást kifogásolták, s kiderült számomra, hogy a népfőiskola is lehet a kedvezményezett, azonnal átalakítottuk a szerződést.

A bírósági tárgyalásokat végigkövető Komárom-Esztergom megyei internetes újság, a kemma.hu áprilisi tudósításából is kiderül: valószínűleg nem a majki népfőiskola az egyetlen civil szervezet, mely hasonló szerződést írt alá. Bereznaiék pénzügyi tanácsadó cégének vezető közgazdásza a tanúkihallgatás során úgy fogalmazott: egy ilyen befektetésnél nem az a fontos, hogy a megállapodást magánszemély vagy nonprofit szervezet köti-e meg, a lényeg a hozam. Igaz, azt is elismerte, hogy saját praxisában ez volt az első olyan konstrukció, amelyet nonprofit szervezetnek ajánlott, ám tudomása szerint más civil szervezetek is kötöttek már hasonlót.

A tatabányai ügyészség 2008. áprilisban jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt nyújtotta be a vádat Bereznai Csaba ellen. Horváthné Varga Erzsébet, a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség sajtóreferense akkor arról azt mondta: a biztosítási díjnak a társaság vagyonából történő kiegyenlítése nem egyeztethető össze a kiemelten közhasznú szervezetként működő népfőiskola céljaival.

Az idén áprilisi tárgyaláson az ügyészség a vádat hűtlen kezelésre módosította. Szerettük volna megismerni az e mögött meghúzódó jogi érvelést, ám Horváthné Varga Erzsébet szabadságon van, s kiderült, hogy már nem ő a sajtóreferens. Utódját sem engedték azonban nyilatkozni. A megyei főügyészségről azt üzenték: az ügy már bírósági szakban van, ezért ott érdeklődjünk róla. Így azt sem tudtuk meg hivatalosan, hogy a napokban kihirdetett ítéletet miért fellebbezték meg, miben, és miért nem értenek egyet a bírósággal.

Saját ügyéről az eljáró bíró sem adhat tájékoztatást. Csorba Zsolt Ödön, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökhelyettese azonban válaszolt a kérdéseinkre. Elmondta: a hűtlen kezelés bűntettének feltétele a vagyoni hátrány okozása. Hátrány azonban nem keletkezett. A bíróság ezért aztán nem is bizonyíték, hanem bűncselekmény hiányában mentette fel a vádak alól Bereznai Csabát, aki az eljárás megállapításai szerint egyébként a népfőiskola közgyűlésének a tudtával, felhatalmazásával kötötte meg az életbiztosítást.

Beszéltünk könyvvizsgálókkal, adószakértőkkel, biztosítási szakemberekkel is. Ők azonban a konkrét ügy részletes ismeretének hiányában nem adták a nevüket véleményükhöz. Azt viszont többen is kijelentették: a Bereznaiék által követett gyakorlat nem egyedi. Igaz, több szervezet nem a vezetőjére, hanem a munkatársaira köti meg az életbiztosítást. Kétségtelen azonban, hogy ha egy személy a biztosított, nagyobb hozamot érhet el a befektető.

A könyvvizsgálók kivétel nélkül aggályosnak tartották a történteket. Szerintük, ha egy egyesület alapszabálya ilyet megenged, akkor annak a dokumentumnak jogszerűsége is megkérdőjelezhető. Egyikük azt is fölvetette: a biztosításhoz adókedvezmények kapcsolódnak, s az ilyenkor a biztosítottat illeti. Azt viszont adatvédelmi okokból nem lehet megtudni, hogy az adókedvezményt kinek írták jóvá. Egy biztosítási szakember megjegyezte: olykor az is előfordul, hogy másnak a nevére adják ki az igazolást - például azért, mert a biztosított valamiért nem tudja érvényesíteni a kedvezményeket.

Bereznai Csaba ügyében az ügyészség fellebbezést nyújtott be, így az ítélet nem jogerős.