Végtelen vakáció?
Több mint 800 ezer forintot fizettünk be eddig a gyerekek táboroztatására, illetve a kéthetes közös családi nyaralásra, de még mindig csak a fél nyarat oldottuk meg - mondja Eszter, budapesti háromgyerekes édesanya. A 3, 8 és 10 éves gyerekek többnyire "bejárós" táborokban töltik a vakációt: mennek majd rajztáborba (23500 forint), úszó- és tenisztáborba (18-18 ezer forint). A két kisebbik fiú egy balatoni "ottalvós" óvodás táborban (23 ezer forint) is nyaral. A legdrágább hét a lovas- és kalandtáboré lesz: ez a két nagyobb gyerek számára összesen 100 ezer forintba kerül. Két hetet együtt is nyaral a család, egy görögországi kempingben: ez ötüknek legalább 600 ezer forint - számol az édesanya.
- Ezzel viszont még mindig csak öt hét "van megoldva" a nyárból, a 2,5 hónapos vakáció fennmaradó hat hete még "fehér folt". A férjem is és én is dolgozunk, így valószínűleg fölváltva veszünk majd ki néhány napot. Besegítenek a nagyszülők, a sógornőmmel "gyereket cserélünk", augusztus végén pedig a nagyobbak egy kis felzárkóztató angolozásra járnak majd - sorolja Eszter a megoldásokat.
A korábbi években ennél is több táborba fizették be a gyerekeket, de ezek számát az idén nemcsak anyagi okok miatt csökkentették le, hanem azért is, mert túl nagy volt a terhelés. - Minden héten más környezetet, más felügyelőt és szabályrendszert kellett megszokniuk, ami idegileg kimerítette őket. Eszter szerint jobb volna rövidebb nyári vakáció, cserébe több és hosszabb évközi szünetekkel.
Az óvodásokat is hozzászámítva (nyáron az óvodák is több hétre bezárnak) több mint másfél millió gyerek szüleinek okoz gondot a szünet megszervezése. Nem mindenki tud a nagyszülőkre támaszkodni, szabadságot pedig nem adnak ki a munkaadók ilyen hosszú időre. Megoldást kínálnak az önkormányzatok ingyenes napközis táborai. Ezekbe mindenkit be kell fogadni. Csakhogy a szülők nem szívesen viszik oda a gyerekeiket, mondván, ott csak "legeltetik" őket. Úgy tartják, sok ott a problémás gyerek, akiket a hétről hétre egymást váltó pedagógusok nehezen tudnak fegyelmezni. A renitenseket haza sem lehet küldeni. A napközis táborokat szülő, pedagógus és diák is büntetésként éli meg.
Az oktatási tárcánál úgy látják, hogy nincs gond. "A nyári szünet idejének meghatározása megfelelő". A tradíciókra hivatkoznak, és szerintük "a nyári szünet hosszúságát indokolja az is, hogy a diákoknak és a tanároknak szükségük van a regenerálódásra a tanév után".
Kérdés: nem "regenerálódnak-e túl" a diákok a 11 hétnyi iskolaszünetben. Magyar vizsgálatok nem foglalkoznak a témával, amerikai kutatások azonban a hosszú nyári szünet káros hatásaira mutatnak rá.
A John Hopkins University kutatói arra hívták fel a figyelmet, hogy a vakáció alatt nő a különbség a hátrányos helyzetű és a jobb módú diákok teljesítménye között. A nyári szünet alatt minden diák átlagosan egy hónapnyi tananyagot felejt el, a rosszabb szociális helyzetű diákok negyedévnyi tudást veszítenek. A középosztály gyermekeinek olvasási készsége nyáron is fejlődik, a hátrányos helyzetűeké romlik.
Knézics Anikó, a Tanítók Egyesületének elnöke azt mondja: a pedagógusok ugyan taníthatnának nyáron is, de nem sok értelme volna, hiszen a diákok a kánikulában képtelenek koncentrálni. Egy általános iskolás nehezen viseli a szélsőséges időjárási viszonyokat; neki hiába mondja a tanító, hogy figyeljen oda az órán, 30-35 fokban képtelen rá - fogalmazott. Elismeri, hogy a nyári szünet után nehéz újrakezdeni a tanulást, de ennek nem a szünet hosszúsága, hanem egyáltalán a szünet az oka. Már egy háromnapos hétvége után is nehezen rázódnak vissza a diákok. Knézics Anikó szerint a problémákat azért sem oldaná meg egy rövidebb nyári szünet, mert a cserébe adott hoszszabb évközi szünetekre ugyanúgy nem lenne több szabadságuk vagy pénzük a szülőknek. A tanítónő azonban jónak tartana egy augusztus végi, iskolai képességfejlesztő "tábort". - Ez segítene a szülők gondjain, és a diákokat is viszszavezetné az iskolai életbe.
Menyhárt Sándor, a kőbányai Szent László Általános Iskola igazgatója szerint viszont augusztus 20. után már általában nincs olyan meleg, hogy ne lehetne tanítani. A diákoknak nem feltétlenül tesz jót a hosszú nyári szünet. A sportosztályban például a tanév első két hónapja a fizikai állóképesség visszaállításáról szól. Az igazgató szerint sok gyerek nyáron egyetlen könyvet sem vesz a kezébe, a haverokkal lógnak, plázáznak, tévét néznek, a számítógép előtt ülnek. - Nagyon tudatos szülő, pénz és profi szervezés kell ahhoz, hogy egy diák hasznosan töltse el a szünidőt. A diákok érdekében jobb volna lerövidíteni a nyári vakációt - állítja.
- Az erdei iskola program bővítésével könnyíteni lehetne a szülők terhein, és a diákok is hasznosan tölthetnék szabadidejüket. Menyhárt Sándor úgy véli: év közben, szétosztva, szünet gyanánt lehetne szervezni az erdei iskolákat, a diákok így tanulhatnának is környezetükről, és a szülőknek is könnyebb volna szervezés.
Szira Judit oktatáskutató is azt mondja: túl kellene lépni a hosszú nyári szünet tradícióján. A XIX. században nyáron szükség volt a gyerekek munkájára a földeken. Amikor az emberek nagy többsége a mezőgazdaságból élt, akkor a gyerekek télen tanultak, nyáron segítettek a mezőn vagy a gyümölcsösben - mutat rá. - Ma már ez nem így van, és hazánk éghajlatát is túlzás volna a göröghöz vagy az olaszhoz hasonlítani, fölösleges tehát a 2,5 hónapos nyári szünet.
- A diákok túlterheltek, évközben a rövid szünetek alatt nem tudják kipihenni magukat, fáradtan ülnek az iskolapadban. Majd kapnak egy túl hoszszú nyári szünetet, amelynek a végén már nem tudnak mit kezdeni magukkal, és amely alatt rengeteg mindent el is felejtenek a tanultakból - mutat rá az oktatáskutató. Szerinte sokkal hatékonyabb volna, ha az intenzív tanulási szakaszokat hosszabb évközi szünetek szakítanák meg. A hosszabb téli szünetekkel a fűtésen is komoly összegeket lehetne megspórolni.
Az oktatáskutató megjegyezte: Floridában, ahol igazán meleg az éghajlat, megértették, hogy változott a világ, és bevezették az "egész éven át tartó tanulást". A nyári szünetet lerövidítették, többször vannak viszont pár hetes szünetek a tanév során. Ráadásul az iskolák nem is egyszerre zúdítják ki vakációzni a diákokat, hanem összehangoltan, egymást váltva, hogy a parkok, állatkertek ne legyenek túlzsúfoltak.
Európa-szerte strandokon és játszótereken töltik a szünidő jó részét a gyerekek
Olaszország: Június 15-től szeptember közepéig tart az olasz általános iskolások nyara, az érettségizők még csak most kezdik el az írásbelit. A nyár egykor nem volt gond a háztartásbeli édesanyára épített olasz családokban, az egyre több dolgozó anyával azonban még a legkisebbek is nyári bölcsödében, oviban töltik a júliust (Rómában heti 100 euró körüli összegért), amíg az egész család nem veszi ki augusztusi szabadságát. Ahol nincsen nagyszülő vagy babyszitter (Rómában óránként 5-7 euró), ott a focitábor, az angliai nyelviskola, a cserkészkirándulás hoz ideiglenes megoldást. A kulcsos gyereket nem a játszótéren, hanem a közeli strandokon látni.
Románia: A vakáció június 13-tól szeptember 13-ig tart, a diákoknak azonban az iskolák és más szervezetek számtalan nyári programot kínálnak. Fontos témává avanzsált például az e-vakáció program: a vakációzóknak a nyári hónapokban is biztosítják a hozzáférést az iskolákban működő számítógépekhez.
A csaknem 2,1 millió diáknak jelentős része táborozik majd a Fekete-tenger partján és a Kárpátokban.
Csehország: Akár csak Szlovákiában - két hónapos a július 1-jén kezdődő nyári vakáció. Ebből négy hetet együtt tölt el a családok többsége: átlagosan tíz-tizenkét napig külföldön, elsősorban a tengerparton nyaralnak. A helyi önkormányzatok támogatásával működő gyermek- és ifjúsági szabadidőközpontokon kívül a táborok ezrei kínálnak sokféle időtöltésre lehetőséget. Idén több gyermekvédő civil szerveződés elővigyázatosságra intette a szülőket, mert szerintük éppen a vakáció idején sokféle veszély leselkedik gyermekeikre. Tavaly aggasztóan megnőtt a fiatalkorúakkal szemben elkövetett, szexuális indíttatású zaklatások és egyéb erőszakos bűncselekmények száma, amelyek többségét a szakképzetlen vagy hanyag felügyelet következtében éppen a nyári táborokban követtek el. Egyre gyakoribb, hogy a szabadság után az egyik szülők egy hónapra fizetés nélküli szabadságra megy, s otthon marad a gyermekeivel.
Németország: Tizenhat tartományában különböző időpontokban kezdődik a vakáció. Leghamarabb, június 25-től Alsó-Szászországban, Brémában, Szász-Anhaltban és Türingiában. Az iskolák az önkormányzatokkal és a szülői munkaközösségekkel együttműködve innovatív programokat kínálnak júliusra és augusztusra. Lehet régi kézművesmesterségek felfedezésére jelentkezni, munka közben megismerni egy modern farmgazdaság működését, de van, ahol a filmgyártást bemutató "műhelyt" szerveznek.
