A miniszterelnökségtől a rehabilitálásig

1953. Berija szovjet belügyminiszter javaslatára júniusban miniszterelnöknek jelölik Nagy Imrét, aki az MDP vezetősége előtt kijelenti: a párt letért a marxizmus-leninizmus alapjairól. A minisztertanács elnökévé választják; programbeszédében "új szakaszt" hirdet.

1954-1955. Rákosi Mátyást tartja felelősnek Rajk László, Kádár János és más kommunista vezetők elítéléséért. Moszkvában élesen bírálják, "jobboldali elhajlásáért", önkritikát és az irányvonal megváltoztatását követelik tőle. Az MDP-ben a vezetőség Rákosi mellé áll. Áprilisban kizárják, viszszahívják funkcióiból, majd felmentik kormányfői tisztségéből is.

1956. A pártellenzék tekintélyes figurájává válik.

1956. október 13-án visszaveszik a pártba. 23-án a pártvezetés kérésére a Kossuth téren beszédet mond, a politikai kibontakozás mellett emel szót. 24-én az MDP PB tagjának és kormányfőnek jelölik. 25-én bejelenti: a rend helyreállítása után kezdeményezi a szovjet csapatok kivonását. 28-án fellépése nyomán a PB jóváhagyja a tűzszünetet. Este bejelenti: a kormány nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli a történteket, a szovjet csapatokat kivonják. 30-án rádióbeszédben jelenti be az áttérést többpártrendszerre. 31-én bejelenti: tárgyalásokat kezdenek a Varsói Szerződés felmondásáról.

1956. november 1-jén átveszi a külügyi tárca irányítását. Felmondják a Varsó Szerződést, deklarálják Magyarország semlegességét. 4-én a szovjet támadásról rádióbeszédben tájékoztat, majd elvbarátaival a jugoszláv követségen politikai menedékjogot kér. 22-én a kormány bántatlansági ígéretében bízva, társaival együtt lemond a menedékjogról és elhagyja a követséget. Szovjet katonák azonnal őrizetbe veszik. 23-án társaival Romániába deportálják, a Snagovi-tó partján tartják fogva.

1957. Kádár János tavasszal Moszkvában megállapodik Nagy Imre bíróság elé állításáról. Áprilisban letartóztatják, Budapestre szállítják őket. Augusztusban Biszku Béla belügyminiszter Moszkvában egyezteti a Nagy Imre-per vádiratát és az ítéleteket.

1958. június Az MSZMP KB titkos határozatot hoz: a "különleges ellenforradalmi csoporttal" szemben szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak. 15-én Nagy Imrét halálra ítélik, Gimes Miklóssal és Maléter Pállal együtt, 16-án hajnalban a Gyűjtőfogház udvarán kivégzik őket, holttestüket drótokba és kátránypapírba tekerve temetik el a börtön udvarán.

1961. február Földi maradványaikat titokban kihantolják és az Új Köztemetőben újra eltemetik, a nyilvántartásba hamis neveket jegyezve be. Nagy Imrét "Borbíró Piroska" néven temetik el.

1988. június A Történelmi Igazságtétel Bizottsága tisztességes temetést, rehabilitációt követel.

1989. március A 301-es parcellában exhumálják a holttesteket.

1989. június 16. Több százezer ember részvételével tartják az ünnepélyes újratemetést Budapesten. Később a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezi az ítéleteket, bűncselekmény hiányában felmenti Nagy Imrét és társait. (Ny. M.)

(Forrás: Rainer M. János: Nagy Imre - Életrajzi kronológia; Népszabadság)

Ma avatják a Parlamentben a Nagy Imre-emlékszobát - A falon kormányának és mártírtársainak portréi
Ma avatják a Parlamentben a Nagy Imre-emlékszobát - A falon kormányának és mártírtársainak portréi
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.