Nagyobb eséllyel buknak le a jövőben a bolti szarkák és a hozzájuk hasonló piti kis tolvajok, ha jogot kap a rendőrség arra, hogy nyomozzon a 20 ezer forintnál kisebb kárt okozó lopási ügyekben. Másfelől viszont a jövőben már a rendőrségről sem küldhetik el a károsultakat csak azért, mert az ellopott holmijuk kevesebbet ér 20 ezer forintnál, ezért az ügy a helyi jegyző hatáskörébe tartozik.

Az ORFK becslései szerint évente országosan 60-80 ezerrel nőhet majd a rendőrségi nyomozások száma, ha a rendőrség újra felhatalmazást kap az előkészítő eljárások lefolytatására a szabálysértési értékhatár (jelenleg ez az értékhatás 20 ezer forint) alatti tulajdon elleni jogsértések ügyében. Bolti szarkák, piti sikkasztók, bicikli- és terménytolvajok, olcsó árukra szakosodott orgazdák, és kicsiben utazó bankkártya-csalók kerülhetnek az eddiginél nagyobb eséllyel bíróság elé. Olyan szabálysértők, akik közül sokan valójában kőkemény bűnözők, csupán a hatályos jogi szabályozás mellett ez eddig nem derült ki róluk.

Ma még a 20 ezer forintnál kisebb kárt okozó lopások, sikkasztások és néhány más jogsértés elkövetőit a lakóhelyük szerint illetékes jegyző szabálysértési bírsággal büntetheti. Azonban a kis kárértékű tulajdon elleni jogsértések kizárólag akkor tartoznak a jegyző hatáskörébe, ha nem bűnszövetségben, közveszély helyszínén, nem is üzletszerűen vagy dolog elleni erőszakkal (betöréssel) követték el azokat, hogy csak párat említsünk a kivételek közül.

Ezt azonban a tolvajok is tudják. Sokan épp ezért kínosan ügyelnek rá, hogy soha ne lopjanak el húszezer forintnál értékesebb dolgot. Vannak, akik naponta többször is elmennek lopni, majd a zsákmányt féláron eladják az orgazdáknak, ami viszont a már ma hatályos szabályozás mellett is a rendőrségi nyomozati hatáskörbe tartozó bűncselekmény - az üzletszerűen végzett kisértékű lopás már nem szabálysértés.

Szabálysértési nyilvántartás híján azonban ma még nem derül ki, ha valakivel szemben egyszerre több helyen is eljárást indítottak kisértékű lopásért. Így azt sem lehet tudni, ha valaki üzletszerűen fosztogatja a boltokat vagy lopja a terményt.

Igaz, a mai gyakorlat mellett még az sem biztos, hogy a tolvaj kilétére valaha is fény derül. Mert, ha maga a sértett el nem fogja, nem nyomozza ki, hogy ki lopta meg, senki más nem teszi meg helyette. Ugyan a jegyző a szabálysértési eljárás keretében elvileg gyűjthet bizonyítékokat, azaz nyomozhat, na de képzeljünk el egy szabolcsi körjegyzőt, aki nyomozásba kezd Józsi bácsi ütött-kopott biciklije után! Se ideje, se felkészültsége.

Az aprófalvakban épp az ilyen, és ehhez fogható jogsértések borzolják a leginkább a kedélyeket. "A rendőrség ki sem jön, ha azt mondjuk, valaki ellopta a sonkát a füstölőből, vagy a kerti szerszámokat", mondják az emberek. Bár általában a városi gyerekek kezéből kikapott egyszerűbb (azaz olcsóbb) mobiltelefonok miatt sem mindenütt törik magukat a rend őrei.

A kis kárértékű tulajdon elleni ügyekben a rendőrök rendszerint azzal hárítják el a felelősséget, hogy a panaszos feljelentéséből nem derült ki olyan fontos körülmény, mint hogy a sonka vagy a kerti szerszám bekerített területről tűnt el (mert ez esetben akkor is a rendőrségnek kell eljárni az ügyben, ha az okozott kár nem haladja meg a 20 ezer forintot), s hogy pontosan mekkora volt az értéke.

Az ORFK reményei szerint ennek a rendőrségi gyakorlatnak is véget vet majd az új szabályozás, amely újra lehetővé teszi számukra, hogy előkészítő eljárás keretében a 20 ezer forintnál kisebb kárt okozó tulajdon elleni jogsértések miatt is vizsgálódjon. Azaz, hogy nyomozzon!

A rendőrség nyilvántartásainak segítségével így már majd kiderül, ha valaki ellen az országban több helyen indult eljárás kisebb lopás, orgazdaság és hasonló jogsértések miatt.

Nagyobb eséllyel buknak le a jövőben a bolti szarkák