Életképes terveket várnak a volt cukorgyárak térségéből
Egy nemzeti szerkezetátalakítási program keretében a következő egy évben összesen mintegy tízmilliárd forintot osztanak el az elmúlt években megszüntetett négy cukorgyár térségében. Kaba és Szerencs mintegy 3,5-3,5 milliárdot kaphat, Szolnok és Petőháza térségére pedig 1,5-1,5 milliárd forint jut - feltéve, ha a nehéz helyzetbe került gazdák, vállalkozók és érintett önkormányzatok képesek lesznek olyan beruházási programokkal előállni, amelyek alapján jogosulttá válnak az úgynevezett diverzifikációs - azaz szerkezetátalakítási - forrásokra. A nyolcvan százalékban uniós pénzből, húsz százalékban pedig a hazai költségvetésből finanszírozott támogatások odaítélésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban külön rendeletet alkotnak. A tárca folyamatosan egyeztet az érdekeltekkel. Nemrég Gőgös Zoltán államtitkár ellátogatott Kabára, hogy nyílt fórumon tájékoztassa a helyieket az elképzelésekről.
A kabai művelődési központban tartott rendezvényen mindössze hetven-nyolcvan résztvevőt számoltam össze, amit keveselltem - mármint ahhoz képest, hogy az Eastern Sugar Rt. távozása, vagyis a korábban mintegy kétszáz embert foglalkoztató kabai cukorgyár 2006-ban történt bezárása Hajdú-Bihar és Békés megyében több száz beszállítót, nagy- és kistermelőt érintett. Aztán a fórumon több helyi gazda felvilágosított: ez a részvételi arány magasnak tekinthető, hiszen a korábbi rendezvényeken általában nem voltak ennyien.
Kaba térségében az elmúlt két évben mintegy százötven cukorrépa-termesztő már megkapta a gyár bezárása miatt odaítélt európai uniós kártalanítást, hektáronként 400 ezer forintot. Ez lehetővé tette, hogy sokan gabonatermesztésre térjenek át, így őket a váltás anyagilag nem viselte meg. Ennek ellenére sokan súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. Biharban ugyanis kevés a munkahely, nincsenek nagyobb foglalkoztatók, így nemcsak a termelők, de a gyár egykori szolgáltatói sem jutnak megrendeléshez. Súlyosbítja az állástalanok kilátásait, hogy a bezárt cukorgyár helyén az Eastern Sugar Rt. által létrehozott ipari park sem üzemel olyan fordulatszámon, ahogyan a helyi önkormányzat azt elvárná. Egyelőre holtponton van a tervezett bioetanol-üzem fejlesztése is.
- A gyár bezárása óta túl sok pozitív fejlemény nem történt - mondta Szegi Emma, Kaba polgármestere. - Kitörési pontként tekintünk a gyár területén létesült ipari parkra, de ott egyelőre nem tolonganak a vállalkozók.
A polgármestertől megtudom: a helyiek azt szeretnék, hogy a Kaba térségének szánt, több mint hárommilliárd forintos diverzifikációs vidékfejlesztési forrásból 500 milliót különítsenek el az érintett önkormányzatoknak, ezen belül 250 milliót Kaba városának.
- Ezt a pénzt egyebek között fürdőfejlesztésre fordítanánk - tette hozzá Szegi Emma -, hiszen csak a beruházások menthetnek meg minket.
Gőgös Zoltán nyitott az ilyen és ehhez hasonló javaslatok megvitatására, igaz - mint fogalmazott - a diverzifikációs összegek odaítéléséről szóló rendeletet nem kizárólag Kabára szabják. Elmondta: nem csak mezőgazdasági vállalkozások kaphatnak a pénzből, hanem olyan beruházók és önkormányzatok is, amelyek elfogadható modernizációs és vidékfejlesztési programot képesek felmutatni.
A pénzcsapok várható megnyílása ellenére a bihari térségen nem kevesen vannak, akik az elmúlt évek negatív tapasztalatai alapján óvatos távolságtartással tekintenek a jövőbe. Szilágyi Sándor püspökladányi vállalkozó - aki tizennyolc cég érdekképviseletét látja el - azt mondta: úgy tűnik, hogy a volt cukorgyár egykori szolgáltató cégei nem részesülhetnek majd a támogatásból, holott - szerinte - azokról sem szabadna megfeledkezni, akiknek nem az agrárium az elsődleges profilja, de nélkülözhetetlenek a mezőgazdaság működtetésében. Aggályokat fogalmazott meg a fórumon Ruszkabányai György, a kabai zöldipari klaszter elnöke, aki azt mondta: a helyi vállalkozóknak hátrányuk származhat abból, ha a támogatást túlságosan "szélesre húzzák", vagyis elaprózzák, igazi áttörést ugyanis az jelenthet, ha újra egy valódi nagyberuházás létesül a térségben.
A szaktárca azt ígéri: várhatóan már szeptemberben megkezdődhet a támogatási kérelmek fogadása, s igyekeznek olyan egyszerű adminsztrációt alkalmazni, hogy a pénz a lehető leggyorsabban eljusson az igénylőkhöz. Erre szükség is lesz, hiszen - az uniós szabályok értelmében - vissza kell utalni Brüsszelbe azt a pénzt, amit helyben nem tudnak határidőre lehívni.
A tavaly bezárt Szerencsi Cukorgyár létesítményei közül több megmenekülhet a bontástól, egyes építményeket ugyanis védetté nyilvánítottak. Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere elmondta: arra próbálják ösztönözni a gyár területén működő vállalkozásokat, hogy vásároljanak ingatlanokat az üzem területén, s indítsanak fejlesztéseket. A polgármester azt reméli, hogy a diverzifikációs támogatás révén - helyi és külső vállalkozók bevonásával - részben pótolható lesz a gyár bezárásával elvesztett több mint száz munkahely. A szerencsi kistérségre előreláthatólag 3,2 milliárd forint jut majd a támogatásból. A cukorgyár dolgozói munkahelyük elvesztése idején - a járandóságon kívül - 21 havi bérüknek megfelelő végkielégítést kaptak. A gyár tulajdonosa mindezeken túl 25 millió forinttal járult hozzá a dolgozók átképzéséhez. (Bódisz Attila)
