A vidék nem ürülhet ki
2008. október 17-én Cipruson kezdte meg működését az Európai Vidékfejlesztési Hálózat, amelynek része a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) is. Ennek létrehozását a tagállamok számára kötelezően előírta egy 2005-ös európai tanácsi rendelet. A magyar hálózat 2008. december 2-án alakult meg. Elnöke Glatz Ferenc akadémikus, miniszterelnöki biztos, főtitkára Pásztohy András, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. A szervezet figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai vidékfejlesztés legjobb gyakorlati megoldásait, véleményt alkot a magyar vidékfejlesztés stratégiájáról, képviseli az érintett településeken élők érdekeit a jogalkotás folyamatában.
Az alapítók szerint az Európai Vidékfejlesztési Hálózat új gondolkodásmódot testesít meg. Noha a vidéki népesség a fejlett világban csökken, nem lehet hagyni, hogy e térségek kiürüljenek, társadalmi és környezeti károkat szenvedjenek. Annak, hogy megoldhatóak lesznek-e a következő időszak globális problémái - lesz-e elég élelmiszer, ivóvíz, energia, fenntartható állapotban marad-e a természeti környezet a növekvő létszámú emberiség számára -, a vidéki térségek állapota a kulcskérdése.
Továbbra is a vidék marad az agrártermelés színtere - de a korszerű mezőgazdaság nem tud annyi embert foglalkoztatni, amennyi képes lenne a vidék környezeti állapotát fenntartani. Jelen kell lennie bizonyos mértékű iparnak, növekednie kell a szolgáltatások színvonalának, ott kell élniük olyan embereknek, akik fenntartják a természeti és az épített környezetet, a kulturális örökséget. A vidék kultúrállapotának fennmaradását költségvetési forrásokból is biztosítani kell - ezért támogatja az Európai Unió mind nagyobb mértékben a vidékfejlesztést. A támogatás aránya a 2014-ben kezdődő új uniós költségvetési ciklusban várhatóan emelkedni fog - de csak akkor, ha a tagállamok vidéki hálózatai a helyi viszonyoknak megfelelő, konkrét fejlesztési programokat dolgoznak ki.
A sikeres vidékfejlesztés nem valósítható meg kizárólag a kormányzati apparátusok tevékenységével, az ágazati szakpolitikák összhangjának erősítésével. Szükség van a helyben élők, gazdálkodók, vállalkozók, civil szervezetek, valamint a tudomány képviselőinek közös gondolkodására. Ehhez teremt szervezeti keretet az uniós országokban a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. Az MNVH elnöksége szakmai tanácskozásokat kezdeményez az integrált vidékfejlesztés kérdésköreiről. A lajosmizsei fórumon főképpen a tanyákra fordítottak figyelmet.
A témának különös aktualitást ad, hogy az Országgyűlés 2009. május 25-én egyhangú szavazással elfogadta azt a - négy párt képviselői által benyújtott - határozati javaslatot, amely szerint a magyar tanyavilág a nemzeti, s egyben az európai örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. 2009. november 30-ig átfogó fejlesztési tervet kell készíteni a tanyás térségek megőrzésére és fejlesztésére.
A lajosmizsei fórum előadói sorában egymást követték a kormánypárti és ellenzéki politikusok, akik a vidékfejlesztés ügyét közös nemzeti célnak tekintik. Felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz-KDNP) aki a tanyákról szóló országgyűlési határozatot kezdeményezte, Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára (MSZP), Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke, valamint Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára.
- A szórványtelepülések lakói sem lehetnek másodrendű állampolgárok - jelentette ki Gőgös Zoltán, aki szerint külön európai programot kellene készíteni, és az eddigi uniós támogatásokon túl további brüsszeli források lennének szükségesek a magyar tanyavilág fejlesztéséhez. Lezsák Sándor azt hangsúlyozta: a tanya a magyar településhálózat szerves része, amelynek az utóbbi időben jelentősen megváltoztak a funkciói. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés, a munkahely és a lakóhely azonossága a jellemző - nyaralni, kikapcsolódni, hobbitevékenységet folytatni is érkeznek a tanyákra a városokból, sőt külföldről is az emberek. Egy komplex fejlesztési programnak tartalmaznia kell a szakpolitikák összességét: a mezőgazdaság, az úthálózat, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem, a közbiztonság szempontjainak a tanyai körülményekhez való igazítását, a jelenlegi jogbizonytalanságok megszüntetését.
- A magyar tanyavilágra is vonatkozik, hogy nincs rossz adottságú térség, csak olyan helyek, ahol az emberek még nem tanulták meg, hogyan használhatják ki az adottságaikat - summázta véleményét Glatz Ferenc, az MNVH elnöke.
Újra megnyitott támogatási keret
A fejleszteni kívánó gazdálkodók újra igénybe vehetik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program gépbeszerzési támogatását: kérelmeiket június 15. és július 15. között nyújthatják be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Összesen 30 milliárd forint támogatást nyerhetnek el a gazdák, ennek segítségével 90-100 milliárd forint értékű beruházás valósítható meg. A növénytermesztésben használt eszközökhöz 25, míg az állattenyésztésben alkalmazott berendezésekhez 30 százalékos támogatást lehet igényelni. A korábbi kiírástól eltérően ezúttal nem két év áll a nyertesek rendelkezésére - az idén odaítélt támogatásokkal már 2009. október 1. és 31. között el kell számolni. Mezőgazdasági gépek támogatott beszerzésére ebben az uniós költségvetési ciklusban, 2013-ig már nem hirdetnek újabb támogatási lehetőséget az ÚMVP keretében.
