Az AB előtt a gyűlöletbeszéd

Mennyiben korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága, ha az sérti az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez fűződő jogokat? - ezt kérdezte az Alkotmánybíróságtól Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, három éve. A testület ma negyedszer tárgyal a beadványról. A volt főbíró szerint a közvéleményben és bírói körökben is olyan vélekedés alakult ki, amely szerint a szólásszabadság szinte korlátozhatatlan.

Az alkotmánybírák korábban úgy vélték: a véleménynyilvánítás szabadsága büntetőjogi eszközökkel csak akkor korlátozható, ha a gyűlölet felkeltésére alkalmas megnyilvánulás miatt az erőszak reális veszélye áll fenn. A másokat gyalázókkal szemben a jog eszközeivel fel lehet lépni, jelentős összegű kártérítés kilátásba helyezésével is. Lomnici szerint ez utóbbi értelmezésre szorul. Azt várja az AB-től, pontosan fejtse ki: milyen, büntetőjogon kívüli intézkedéseket tart elfogadhatónak. Arra is választ vár: miként lehet fellépni a különféle közösségek, illetve a közhatalmat gyakorló intézmények és hivatalos személyek méltóságának védelme érdekében.

Nemzeti, etnikai, vallási és más közösségek, civil szervezetek sora sérelmezte, hogy az AB határozatai nyomán kialakult bírói gyakorlat szerint a gyűlöletbeszéd gyakorlatilag következmények nélkül marad - mondta Lomnici. Szerinte a szólássza-badság nem jelentheti mások gyalázásának jogát, ám az alkotmánybírák eddigi határozatai nem nyújtanak támpontot, hogy mit lehetne tenni. (L. K.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.