Az AB előtt a gyűlöletbeszéd
Az alkotmánybírák korábban úgy vélték: a véleménynyilvánítás szabadsága büntetőjogi eszközökkel csak akkor korlátozható, ha a gyűlölet felkeltésére alkalmas megnyilvánulás miatt az erőszak reális veszélye áll fenn. A másokat gyalázókkal szemben a jog eszközeivel fel lehet lépni, jelentős összegű kártérítés kilátásba helyezésével is. Lomnici szerint ez utóbbi értelmezésre szorul. Azt várja az AB-től, pontosan fejtse ki: milyen, büntetőjogon kívüli intézkedéseket tart elfogadhatónak. Arra is választ vár: miként lehet fellépni a különféle közösségek, illetve a közhatalmat gyakorló intézmények és hivatalos személyek méltóságának védelme érdekében.
Nemzeti, etnikai, vallási és más közösségek, civil szervezetek sora sérelmezte, hogy az AB határozatai nyomán kialakult bírói gyakorlat szerint a gyűlöletbeszéd gyakorlatilag következmények nélkül marad - mondta Lomnici. Szerinte a szólássza-badság nem jelentheti mások gyalázásának jogát, ám az alkotmánybírák eddigi határozatai nem nyújtanak támpontot, hogy mit lehetne tenni. (L. K.)