A Fidesz nagyot nyert, de a Jobbiknál ünnepeltek
Az előzetes adatok szerint azonban a vasárnap nagy nyertese a Jobbik Magyarországért Szövetség: a közvélemény-kutatási adatok alapján arra lehetett számítani, hogy a párt átlépi az ötszázalékos küszöböt, ám csaknem háromszor ennyi szavazatot gyűjtött be. Így a szélsőjobboldali szervezet megszerezte a szavazatok 14,77 százalékát, és ezzel három uniós képviselője lehet a közösség egyik legfontosabb döntéshozó szervében.
A korábbi kormánypárt és az MDF az ötszázalékos küszöb körül billegett, és közülük az SZDSZ csúfos, 2,16 százalékos szavazataránnyal kiesett, míg az MDF - a 2004-es uniós választáson elért eredményével csaknem azonos támogatottságot ért el, vagyis hajszálnyival meghaladta a bejutási küszöböt. Az 5,3 százalék számukra egy uniós mandátumot ér.
A részvételi arány 36,28 százalék volt, ami több mint két százalékkal alacsonyabb, mint a 2004-es EP-választáson. Ez önmagában nem szokatlan, hiszen a választási hajlandóság az unió más tagállamaiban is csökkent, és a volt szocialista országok jó részében még ennél is kevesebben járultak az urnákhoz. Ennek oka, hogy a polgárok felismerték: ennek a szavazásnak nincs belpolitikai tétje.
Magyarországon azonban valami más történt. Az ellenzék visszatérően hangoztatta, hogy a cél most is a kormány leváltása, ami a jobboldalt aktivizálta. Az eddigi balliberális szavazók közül sokan viszont ugyancsak elégedetlenek a kormánnyal, inkább távol maradtak. Ezt mutatja, hogy az MSZP - és az SZDSZ - a hagyományosan baloldali településeken is tért vesztett. Például a fővárosban egyes budai kerületek lakossága csaknem húsz százalékkal nagyobb arányban szavazott, mint a "balos" pesti kerületek lakossága.
A választás eredménye tehát egyértelműen azt jelzi, hogy a szavazók büntettek. Másfelől viszont azt is mutatja, hogy az emberek kiábrándultak a politikából, hiszen a nyolcmillióból csak 2,5 millióan éltek választójogukkal, s az egyértelműen nyertes Fideszt csak az emberek húsz százaléka támogatta.
