A megbetegedésről: Mint említettük, a betegséget a H1N1 jelű, leánykori nevén sertésinfluenza-vírus okozza. Bizonyos nyelvjárá- sokban új influenzának is nevezik, mert úgy gondolják, hogy ez a leghatásosabb védekezés ellene.

Eredetileg az egyszerű, közönséges vagy úgynevezett mezei influenzából, népies nevén takonykórból alakult ki mutáció következtében, de megnyugtatjuk kedves előfizetőinket, hogy ezek a változások lapunk mutációit nem érintik. Ugyanígy nem keverendő össze a lappangási ideje a lap pangási idejével sem!

A sertésinfluenzát a közönséges vagy mezei influenzától legkönnyebben a neve alapján tudjuk megkülönböztetni. Teljesen hiábavaló próbálkozás a betegen sertésségre utaló jeleket keresni influenzagyanú esetén. A néphiedelemmel ellentétben a sertésinfluenzát nem az alapján lehet diagnosztizálni, hogy a beteg például malac módon étkezik, röfög, nekiáll dagonyázni, vagy hogy disznó ajánlatokat tesz az egészségügyi személyzetnek.

Alapvetően különbözik a madárinfluenzától is. Ezeket a különbségeket legpregnánsabban a boncolás során figyelhetjük meg.

A védekezésről:

Ha influenzagyanú merülne fel velünk szemben, a legjobb védekezés az, ha kapásból, szemrebbenés nélkül letagadjuk. A sertésinfluenzás státusz ugyanis előreláthatólag számos kényelmetlenséggel, sőt veszéllyel jár. Számítanunk kell rá, hogy karanténba vagy járványkórházba dugnak bennünket, ahol számos, valóban súlyos betegséget kaphatunk el.

A védekezésben a megelőzésen van a hangsúly. Öltözzünk rétegesen, bár sál, sapka, kesztyű, és bunda viselése 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleten nem tűnik indokoltnak. Lehetőleg kerüljük a zárt helyen való tartózkodást, ezért csak a legindokoltabb esetben vonuljunk börtönbe. Együnk sok gyümölcsöt, de ne vigyük túlzásba, mert nagyon egészségtelen tud lenni, ha a csősznek puskája is van.

A sertésinfluenza legjobb ellenszere, ha nem malackodunk idegen süldőkkel, és ne keveredjünk disznók közé még a több korpa reményében se!

A sertésinfluenza elődjeihez hasonlóan a légutakon keresztül fertőz, ezért a repülőtereken lehet a legkönnyebben elkapni. A repülőtereken alkalmazott hőkamerák kiszűrik ugyan a melegeket, de a frigidek simán átjutnak rajtuk. Ezért korlátozott védelmet nyújtanak a lakosság számára.

A tünetek:

Az első tünetek a fertőzés után 4-5 nap múlva jelentkeznek. Ha valakin tíz nap után sem jelennek meg, akkor már vagy nem él, vagy egészen más baja van.

A sertésinfluenza tüneteit nagyon nehéz megkülönböztetni. Legelső szimptómája ugyanis a rossz közérzet, ami manapság mondhatni általánossá vált a lakosság körében. Ha tehát valakinek rossz a közérzete, akkor nem biztos, hogy influenzás. Lehet, hogy csak állampolgár. Igaz, ez is legalább annyira gyógyíthatatlan. A hidegrázás is gyakori panasz, különösen hírműsorok idején. A levertséget pedig a legtöbb esetben valószínűleg a választási kampány okozza. Ez utóbbi is elmúlik pár nap alatt, de szövődményeitől akár több évig is szenvedhetünk.

Mindenesetre, ha kaparást érzünk a torkunkban, akkor elővigyázatosságból jobb, ha kevésbé tömény italra térünk át, legalább ideiglenesen. Azt pedig tudni kell, hogy a vírust a magas hőmérséklet elpusztítja, ezért hamvasztás után már nincs több okunk aggódni.