Az egyetem és a Forma-1
A műszaki képzés gyökeresen átalakult azóta, hogy 275 évvel ezelőtt a selmeci Bányászati Akadémia elkezdte a mérnökök oktatását. A hagyományt folytatta az előd megszűnése után 1949-ben épült miskolci, eredeti nevén Nehézipari Műszaki Egyetem, amelynek klasszikus, régi karai új nevet kaptak az elmúlt években: a bányamérnökiből műszaki földtudományi lett, ahol immár nem csak a mélyműveléshez, sokkal inkább a környezetgazdálkodáshoz, geográfiához, földrajzhoz, vízbáziskutatáshoz, hidrológiához, hulladékgazdálkodáshoz értő hallgatókat képeznek. A kohómérnöki kar is "átkeresztelődött" - műszaki anyagtudományi kar lett. Az egyetemisták az acélkutatás helyett - pontosabban: mellett - immár a kerámiák, különböző műanyagok tulajdonságait, s a nanotechnológiát is kutatják. A gépészmérnöki képzés sem a nehézgépekre és a bányagépekre koncentrál, inkább új konstrukciók feltalálására ösztönöz. A Forma-1-es versenyautók többségében például olyan csapágy forog, amelynek gyártásához a köszörűgépet az egyetem kutatói tervezték. A hagyományos műszaki oktatás mellé az utóbbi években társult a jogi, a gazdaságtudományi, a bölcsész-, a zenetudományi, a tanítóképző és az egészségügyi kar, a hazai felsőoktatás egyik legszélesebb spektrumát kínálva. Az egyetem egy közepes méretű városnak is beillene 14 ezer hallgatójával, nyolcszáz oktatójával.
A gyakorlatra erős hangsúlyt helyező oktatást tekinti az egyetem egyik legnagyobb erényének Patkó Gyula rektor. Két olyan szak is van Miskolcon, amelyet egy-egy nagy ipari céggel együttműködve hoztak létre: az egyiket a Bosch-csoporttal, a másikat a Tiszai Vegyi Kombináttal. Mindez nem csak a szakok anyagi támogatásáról szól, sokkal inkább arról, hogy a leendő mérnökök olyan tudást szerezzenek, amilyenre az őket később alkalmazó ipari cégek igényt tartanak. A hallgatók ezekben az üzemekben töltik el a gyakorlati időt, olyan dolgozatokat írnak, témákat kutatnak, amelyekhez az instrukciókat, a segítséget tapasztalt mérnököktől kapják, szakdolgozatuk elkészítésekor is olyan problémákat dolgoznak fel, amelyek megoldása leendő munkáltatójuk számára is hasznos lehet.
- Az itt végzett mérnökök Nyugat-Európában is piacképesek - mondja a rektor, említve olyan esetet, mikor egy tehetséges gépészmérnököt úgy "vitt el" egy német nagyipari cég, hogy a hallgató alig beszélte a nyelvet. A lényeg, hogy a szakmához jól értsen.
Más a helyzet a jogászokkal és a bölcsészekkel, akikből "telített" a piac. A rektor szerint ennek ellenére még mindig ezek a népszerűbb szakok.
A miskolci Dudujka-völgyben nyolcvanhárom hektáron terül el az egyetem - ebből három hektárt nemrégiben adtak át a városnak, hogy uszoda épüljön, amit az egyetemisták is használhatnak majd. Cserébe az intézmény megkapta a zenepalotát, ahová a felújítás után a zenetudományi képzést helyezik vissza. Az Universitas - amely tavaly elsőként nyerte el az egyetemek közül a Felsőoktatási Minőségi Díjat - nevéhez hűen univerzális: itt található a karok többsége, felújított és modernizált kollégiumokkal.
- Noha elvileg nem muszáj innen bemenni a városközpontba, mégis arra biztatjuk a fiatalokat, vegyenek részt a kulturális életben, s ne csak a "kutatók éjszakáján" az egyetemi sátrakban találkozzanak a helyiekkel - mondja a rektor. Patkó Gyula szerint az ide járókat és itt végzetteket "összetartja" az a hagyomány, amelyet még a selmecbányai akadémiai időkben teremtettek: a közös éneklés öröme. Minden karnak külön himnusza van. Amikor több száz diák közösen énekli a "Szerencse fel" kezdetű bányászhimnuszt, az több egyszerű dalolásnál. Abban benne van az egyetem elmúlt 275 éve, az elődök iránti tisztelet.
A pedagógusnap alkalmából Hiller István oktatási és kulturális miniszter Eötvös József-díjat adományozott Antal Jánosnak, az Általános Vállalkozási Főiskola főigazgatójának, mestertanárnak, Doba Lászlónak, a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatójának, dr. Mérő Lászlónak, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet egyetemi tanárának, Mihályi Zoltánnénak, a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási osztályvezetőjének, szakreferensnek és Réz Gáborné dr. Szalai Erzsébetnek, a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola igazgatójának.