A mesterek leginkább tanárok lesznek
Mintegy 17 ezren szeretnék szeptembertől valamilyen mesterképzésben folytatni tanulmányaikat: ez csaknem duplája a tavalyi jelentkezői számnak - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ elemzéséből. Ennek nyilvánvalóan az is oka, hogy az akkreditációs folyamat előrehaladtával a meghirdetett szakok köre is bővült, így a jelentkezők lényegesen nagyobb kínálatból - tavaly még csak 76-, az idén már 164-féle mesterszak közül - választhattak.
A legnépszerűbb intézmény - csakúgy, mint az összes jelentkező körében - a mesterképzésre vágyók között is az ELTE. A legtöbb mesterszakra jelentkező az ELTE két karát, a Pedagógiai és Pszichológiai (825 fő), valamint a Bölcsészettudományi Kart (758 fő) jelölte meg első helyen. A Szegedi Tudományegyetem két karával (BTK: 633 fő, TTIK: 479 fő) szintén a toplista első tíz helyezettje között van.
Az adatokból tehát jól kivehető az egyetemi karok dominanciája a mesterképzésben. A főiskolák elsősorban tanári mesterszakukkal vonzották a jelentkezőket: a top tízbe egyetlen főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kara (418 fő) tudott bejutni.
Csak a nappali munkarendre jelentkezőkre szűkítve a vizsgálódást, az egyetemi karok súlya még nagyobb lesz: a legtöbb nappali mesterszakos jelentkezőt vonzó 20 intézmény közé egyetlen főiskolai kar sem tudott bekerülni. Itt a toplista két éllovasa, az ELTE PPK és az ELTE BTK helyet cserélt egymással, de az Eötvös Loránd Tudományegyetem a nappali mesterszakra jelentkezők esetében is nagy előnnyel vezeti a mezőnyt.
A szakok tekintetében a népszerűségi listát 4237 első helyes jelentkezővel a tanári mesterszak vezeti. (A nagy népszerűség oka nyilvánvalóan az, hogy a bolognai rendszerben már csak mesterképzés elvégzésével lehet tanári diplomát szerezni.) A legtöbben valamely idegen nyelvből szeretnének tanári diplomát szerezni: a listát 500-nál is több jelentkezővel az angoltanári képzés vezeti, de a némettanári specializáció is több mint 170 első helyes jelentkezőt vonzott. Népszerűek a hagyományos bölcsész, illetve természettudományi tanári pályák is: a legkedveltebbek a magyartanári, a történelemtanári, valamint a matematika- és a földrajztanári specializációk.
Képzési területek szerint a pedagógiai, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi terület viszi a pálmát: a négy terület az összes mesterszakra jelentkező csaknem háromnegyedét tudhatja magáénak.
Az elemzés rámutat: a mesterszakokra jelentkezők - az alapszakra felvételizőktől eltérően - inkább preferálják a részidős képzéseket. Több mint felük első helyen levelező képzésre nyújtotta be felvételi kérelmét. A jelentkezési adatokból az is kiderül, hogy a természettudományi, társadalomtudományi, bölcsész, informatikai, a művészeti mesterszakok, kisebb mértékben a műszaki szakok esetében a jelentkezők inkább a nappali tagozatot választják. A pedagógusképzésre, gazdaságtudományi területre, valamint a mesterszakos jelentkezőkből kisebb mértékben részesedő agrár, jogi, katonai, orvosi és sporttudományi képzésekre jelentkezők viszont nagyobbrészt levelező munkarenden szeretnék folytatni tanulmányaikat.