EP-választás: három kicsi indián - egy maradhat?
A Munkáspárt ma tartja az EP-kampányát záró gyűlését Budapesten,
a József Attila-szobornál; a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma-Roma Összefogás Párt egyáltalán nem is szervez kampányzárót, a Lehet Más a Politika (LMP) pedig a Corvintetőn partizik csütörtökön. Na, ez jól érzékelhető különbség a kis pártok között - illetve nemcsak ez, de a kampányzárók helyszíneinek megválasztásával nagyjából világos üzenetet küldenek a bizonytalan vagy összezavart választóknak.
Erre feltehetően szükségük is van, mármint a választóknak, mivel a "futnának még" kategóriában induló tömörülések programjai közti különbségek már sokkal kevésbé egyértelműek. Ha valaki mondjuk a következő kampányszlogent hallja: "Mi nem forgattunk köpönyeget, mi nem loptunk, mi nem csaltunk, mi nem korrumpálódtunk!", eléggé nehéz eldöntenie, hogy ezt most vajon munkáspárti vagy roma politikus mondta, esetleg egy LMP-s (segítünk: munkáspárti, de egyébként a többi is lényegében ezt mondja, így kívánva megkülönböződni a "piszkos nagyoktól").
"A magyar földnek magyar gazdák, parasztok kezében kell maradnia" - alighanem itt is elkél a segítség, ugyanis a jobboldal és a Munkáspárt szinte szó szerint ezt hirdeti. Vagy: "Ne tapossanak rajtunk a milliárdosok, magyar érdekeket kell képviselni Brüsszelben" - és a párhuzamok sora hosszasan folytatható, ráadásul ezeket az LMP szlogenjei között is megtaláljuk, más hangsúlyokkal. Akár a "kevesek demokráciájáról", akár a globális pénzügyi piacok ellenőrzéséről, akár a vidék népességmegtartó képességéről van szó, legfeljebb hangsúlybeli különbségeket látunk az LMP és mondjuk a Jobbik követelései között.
Összekeverni azért nehéz volna az indulókat. Aki zöld New Dealt hirdet, feltehetőleg LMP-s. Aki vörös csillagot visel - az a Thürmer Gyula. Aki pedig ébresztőt fúj a romáknak - az alighanem a Roma Összefogás képviseletében beszél.
Zavaró tényező lehet a kapcsolódási pontokat kereső választó számára, hogy miközben az MCF az önálló roma párt létjogosultságát bizonygatja, a nagyobb roma szervezetek már megalakulásakor sem voltak hajlandók csatlakozni. Ugyanakkor a nagy pártok régóta igyekeznek betagolni a roma közösséget, vagy legalábbis egy részét (mindegyik parlamenti pártban ül legalább egy tekintélyes roma politikus, a jelenlegi 24 magyar EP-képviselő között találjuk például a fideszes Járóka Líviát, illetve az SZDSZ-es Mohácsi Viktóriát).
A kis pártok (a Jobbiktól eltekintve) kevés eséllyel indulnak. Több véleménykutató elismeri ugyanakkor, hogy az LMP okozhat meglepetéseket, még ha jelenleg a Roma Összefogással együtt sincs ötszázalékos támogatottságuk (nem mintha együtt indulnának).
Mivel ők a legifjabbak, viszonylag ismeretlenek - átlagosan csak minden negyedik választó tudja azonosítani őket -, vagyis jelentős tartalékokkal rendelkez(het)nek.
