Kezdődik az Egy-Másért milliárdos pere
Földesi-Szabó Lászlót egy héttel az után vette őrizetbe a vám- és pénzügyőrség bűnügyi szolgálata, hogy az általa elnökölt alapítvány Törökországból hazahozta Mehmet Karcsit. A török apa és magyar anya házasságából született kisfiút szülei válása után a magyar bíróság az édesanyánál helyezte el, de apja az egyik láthatás után hamis iratokkal Törökországba vitte. Hónapokkal később az alapítvány által felajánlott 5000 euróért a család egyik ismerőse mutatta meg, hol rejtegeti a török apa a fiút. Földesi-Szabó nem sokáig élvezhette a népszerűséget.
A vámnyomozók előbb milliárdos csempészettel, áfacsalással, később több száz milliós sikkasztással gyanúsították meg. ő a kezdetektől tagadja a vádakat. A Fővárosi Főügyészség szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor, az alapítvány fő támogatójának számító Herba Hungary Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója dolgozták ki a szisztémát, amelynek keretében 2005 júniusa és 2006. december 20. közt a Herba adó- és vámfizetés nélkül 8,3 tonna élelmiszert hozott forgalomba.
Földesi-Szabó szerint adományként kapták a több mint 1,3 milliárd forint értékű árut. Ezért nem fizettek utána vámot és forgalmi adót. Az Európa Tanács rendeletére hivatkoztak, amely szerint vám- és adómentességet élveznek a jótékonysági szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek, amelyek rászorulók közti ingyenes szétosztásához hozzájárultak az illetékes hatóságok.
Formailag az alapítvány többé-kevésbé megfelelt volna az ET-előírásnak, még ha azon lehetett is volna vitatkozni, hogy alapvető szükségleti cikk-e az ananászkonzerv. A vámőrség is csak akkor kezdett gyanakodni, amikor kiderült, hogy az alapítvány egymaga több távol-keleti adományt fogad, mint az összes többi jótékonysági szervezet együtt. Az adományokat pedig nem osztották szét, hanem bizományosi értékesítésre továbbadták a Herba-cégcsoportnak.
Parlamenti vizsgálat is indult, miután kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumában volt, valamint az ügy kirobbanásakor is aktív nemzetbiztonsági tisztek is dolgoztak. Tisztázni akarták, az alapítvány az NBH fedőcége volt-e. A vizsgálat nemleges megállapítással zárult.
A Herba-cégcsoport piaci pozíciói a 2004-es uniós csatlakozás után romlottak. A vád szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor a piaci nehézségek áthidalására találtak ki szisztémát. A vámhatóságnak benyújtott dokumentumok szerint a hongkongi székhelyű Hors Trading Ltd, majd később a panamai Bellevue Assets AG. adományozott másfél év alatt 8,5 tonna élelmiszert az alapítványnak. A vámnyomozók szerint az ügylet nem így zajlott.
Az "adományárukat" ténylegesen a Herba-csoport cégei vették meg, majd - miután elhelyezték a Palotai Vámügynök Szolgáltató Kft. raktárában - papíron eladták a Hors Tradingnak, illetve később a Bellevue Assets AG-nak. Ezek a cégek nem fizettek az áruért, amit átengedtek az alapítványnak, amely azt vám- és adómentesen vámkezeltette, majd bizományosi értékesítésre átadta a Herbának.
A Fővárosi Főügyészség több mint 900 millió forint elsikkasztásával is vádolja Földesi-Szabót. Az alapítvány 2004-es alapításától kezdve mintegy 811 millió forintot kapott magán- és jogi személyektől, de ebből csak 171 milliót költött adományokra. A támogatások jelentős részét is olyan személyeknek, szervezeteknek ítélték oda, amelyek kapcsolatban álltak a kuratórium tagjaival. A vádhatóság szerint Földesi-Szabó 2004 decembere és 2007 februárja között 31 alkalommal összesen egymilliárd 53 millió forintot és 62 200 eurót vett fel. A pénz az adományokból származott, valamint valószínűleg a Herba-csoporttól. Az alapítvány házi pénztárában csak 17 millió forintot találtak. Több mint 919 millió forint sorsa ismeretlen.
