Értem azt is, hogy gyerekek sorra verik egymást az utcán egy-egy mobiltelefonért, játékautomatában egy körre elég pénzért. Ha undorít is, tudom, hogy mindig volt ilyen, de abban látok valami hisztérikusan mai ártani vágyást, ahogy a VII. kerületi kórházban egy szendergő néni kezéből lopják ki a mobilt, amit azért kapott, hogy ha nagyon kell, felhívhassa a fiát.

Azt értem, hogy már-már minden egyenruhára gerjednek az emberek egy világban, ahol a többség számára évek óta korrekt megoldásnak számít a rendőrverés, különösen politikai indíttatással. De azt még ezen belül sem vagyok képes lefordítani magyarra, hogy miért kell levágni a sofőrt a buszról, ha szóvá teszi, hogy a peronra pisáltunk. És értem azt is, hogy az ellenőrre teszünk a HÉV-en, különösen, ha többen vagyunk, de hogy épp a mama gondolja, hogy meg is kell verni a kiegészítő jeggyel zaklatót, ezt így önmagában már nem értem. Ehhez még kell ugyanis valami. Valami korszerű. Valami, ami miatt a nagyecsedi rendőrőrsön megjelenhet egy ember húsz centis késsel kaszabolva a levegőt, hogy követelje magának a rendőrt, aki másfél éve ittas vezetésért megbüntette.

Azt is tudjuk, hogy a bankok mindig is vonzották a profi bűnözőket és a lúzereket, de most már ki-bejárnak ott a többnyire dilettáns, hisztérikusan pisztolyos emberek, nap mint nap kavarva valami szánalmas őrületet, úgy, hogy immár a "telebanking" mellett szóló fontos érv, hogy közben nem lőhetnek le.

Értem én, hogy kirabolnak egyedülálló embereket, ha öklendek is tőle, de azt még így sem, hogy három suhanc miért erőszakolja meg a Nyírségben egy füst alatt a ház 58 éves, kifosztott asszonyát.

Gyakran ismeretlen tettest keres ilyenkor a rendőrség, a maga szempontjából korrekt megfogalmazással. Bár ne tűnne azonban egyre ismerősebbnek mindenki, akit ismeretlennek minősítenek.

Tudom, hogy mindig minden kor hajlamos magában "büszkén" felfedezni az erőszak olyan szintjét, amellyel csak neki kell megbirkóznia, soha másnak, miközben például az előző évszázadban tízmilliószámra haltak erőszak által az emberek. És ez valóban nem ugyanaz. Ma börtönbe kerülhet, aki árt. Nemrég egy pecabot ellopása miatt ültettek le egy embert. Ott, a cellában három társa megbecstelenítette, majd fölakasztotta, de kétszer. Elsőre elrontották. A másodikat vette észre a személyzet. A törvény majd lesújt a tettesekre. Börtön lesz a büntetés.

Ehhez képest már az ismerősség megnyugtató érzését adta az Újpest-Fehérvár futballmeccs verekedése. Nem azért, mert gyorsan megfékezték, s mint szokás, szinte csak a biztonságiak sérültek, hanem mert tisztán kiadta a képletet: a pályán lévők, a játékosok kezdték a verekedést, a közönség "csak" reagált.