Védettek a két év alatti gyerekek az új influenzavírus legsúlyosabb, gyakran halált okozó szövődménye, a pneumococcus ellen. A kormány tavaly októbertől térítésmentesen biztosítja a csecsemőknek a kór elleni oltást, a kicsik 86 százalékának már beadták az oltóanyagot.

- Ez a világraszóló siker - mondja lapunknak Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Az egyéb nem kötelező, de súlyos - kullancs okozta járványos agyhártyagyulladás, a rotavírus okozta súlyos hasmenés, a bárányhimlő a méhnyak-rák - betegségeket megelőző oltásokkal már nem állunk ilyen jól. A gyerekorvos érdekvédő nem tud statisztikai adatokat mondani, hiszen a nem kötelező védőoltásokról nem is gyűjtenek adatokat.

Mint mondja: a gyerekorvos hiába is tájékoztatja a szülőket arról, hogy a kötelezőn kívül még milyen betegségek ellen oltathatja be a gyerekét, de a családi kasszából sokszor nem futná ezek költségeire. Tapasztalatai szerint ugyanakkor azok a szülők, akik megtehetik, leggyakrabban a kullancs által terjesztett gennyes agyhártyagyulladás, a bárányhimlő és az influenza elleni vakcinát kérik.

Az IMS Health gyógyszerpiaci adatszolgáltató és tanácsadó cég a nem kötelező védőoltások piacáról gyűjtött adatai szerint a magyar gyerekek nagy többsége az olcsóbb, néhány ezer forintért még hozzáférhető - az influenza és a kullancs által terjesztett járványos agyhártyagyulladás elleni - vakcinákat megkapják. A Rota-vírus ellen, amely a hasmenések és a kiszáradás, a kórházi kezelések leggyakoribb kórokozója, már csak a csecsemők 9 százaléka jut védelemhez. Pedig a gyógyszertárban két fajtát is forgalmaznak: az egyiket 13931, a másikért 17125 forintért.

Bármely mellett is dönt a szülő, az összeg megduplázódik, mert az oltást a kicsi hathetes és hat hónapos kora közt kétszer kell beadni. Magyarországon tavaly valamivel több mint húszezret vettek ebből a vakcinából, ami lényegében azt jelenti, hogy tízezer csecsemő kapta meg az oltást. Érdekesség, hogy az olcsóbból másfél ezer fogyott, a drágábból viszont úgy húszezret írtak fel az orvosok. A lapunk által megkérdezett házi gyermekorvos a jelenséget azzal magyarázta, hogy az olcsóbb szer két éve jelent meg a piacon, így talán még nem kellően ismert a családorvosok közt.

A házi gyermekorvosi egyesület vezetője által gyakran kért oltások között említett bárányhimlő, valamint járványos agyhártyagyulladás ellen tavaly a gyerekek harmada kapott oltást. A cél az lenne, hogy e kivédhető betegségek ellen is kialakuljon a gyerekek védettsége. Erre csak akkor volna remény, ha 80 százalékuk megkapná a jelenleg nem kötelező oltásokat - így azoknak sem lenne kitől elkapni a betegséget, akik nem jutnak vakcinához.

A nem kötelező oltások súlyos terhet rónak a családokra. Az egyes oltóanyagok ára hatezertől akár 18 ezer forint is lehet adagonként, ráadásul a beadásért az orvos a patikai térítési díj felét is elkérheti. Ráadásul sokszor a költségek is sokszorozódnak. Például a kullancs okozta járványos agyhártyagyulladás elleni szerből háromra van szükség. A szerhez életkortól függően 570 és 670 forint támogatást ad az OEP, ám a szülőnek így 1720, illetve 2020 forint térítési díjat kell fizetnie. A bárányhimlő elleni szerhez nincs támogatás.

Az ára 6427 forint, de ezt háromszor kell beadni, így a végösszeg: 19281 forint. Huszár András is elismeri, hogy az ár befolyásolja a szülőket, de tudomása szerint csak nagyon kevés házi gyermekorvos írja ki a rendelőjébe a fizetős szolgáltatások díjlistáját. Ha a szülő áldoz rá, akkor az oltást térítésmentesen beadja.