A verdikt egyik üzenete, hogy a szemet szemért, fogat fogért elve soha többé nem érvényesülhet. Az ítélet azoknak is figyelmeztetés, akik tétlenül végignézték, hogy egy embertársukat barbár módon meggyilkolják. Gönczöl úgy látja, hogy Olaszliszkán a bűncselekményt kiváltó balesettől függetlenül meglévő feszültségek vezettek a tragédiához, ám a bírói döntés jelzi: ilyen kegyetlen gyilkosság esetén ez sem lehet enyhítő körülmény.

A kriminológus úgy véli, megérett az idő arra, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőit szigorúbb ítéletekkel sújtsák. Ezt annak ellenére is így gondolja, hogy általában nem a szigor elrettentő hatásában, sokkal inkább a büntetés elkerülhetetlenségének visszatartó erejében hisz.

Nem létezik olyan általánosan elfogadott értékrend, amelynek alapján egyértelműen el lehetne dönteni, hogy a bíróságon jó vagy rossz ítélet született tegnap - állítja Finszter Géza kriminológus. Az viszont bizonyos, hogy az egész ügy jól szemlélteti a jogszolgáltatás korlátait, hiszen gyakorlatilag minden érintett áldozattá vált, miközben valódi elégtételt senki nem kaphatott. Azt Finszter sem vitatja, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét működtetni kell, mert égbekiáltó gaztettek nem maradhatnak büntetés nélkül - amit akár a társadalom jogos bosszújaként is lehet értelmezni. Ám tudomásul kell venni, hogy a szankciók hatása korlátozott: a tettest becsukják, és ezzel hosszabb-rövidebb időre - kivételes esetben végleg - megakadályozzák, hogy újabb bűncselekményt kövessen el. Illúzió azonban azt hinni - tartja Finszter -, hogy a drákói szigornak különösebb visszatartó hatása lenne: amikor a zsebtolvajokat még kerékbe törték, a kivégzésre összegyűlt sokadalomban a zsebesek újabb lehetőséget láttak. (L. K.)