A határ mentén már háztól viszik a kereskedők az árut
Ugyanez az üzlet persze működik úgy is, hogy a román kereskedő a magyar piacokon tölti fel a primőráru-készletét, tavaly a Dél-Alföldön ezzel jelentősen fel is tornázták a zöldség-gyümölcs árakat. A kiskundorozsmai nagybani piacon az ott árult primőrök 30-40 százalékát romániai kereskedők veszik meg, majd onnan akár 400-450 kilométerre, Nagyszebenig vagy Craiováig is elviszik.
Románia magas élelmiszerimport-igénye onnan fakad, hogy az ottani földprivatizáció még a magyarnál is kevésbé versenyképes birtokszerkezetet eredményezett. Az állami gazdaságok felbomlottak, a munkaigényesebb zöldség-gyümölcs termelés, illetve az állattenyésztés viszszaesett. Ma Romániában évente hárommillió hektár termőföld marad parlagon, 2002 és 2007 között 432 ezer kistermelő hagyott fel a szarvasmarhatartással. A termelés komoly része ráadásul áldozatul esett az unió egységes piacának. Mindezek egy időben történtek a lakosság vásárlóerejének növekedésével, ami alapvetően a Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkásoknak tulajdonítható, akik az utóbbi években öt-hatmilliárd eurót utaltak haza. Mivel Romániában a szuper- és hipermarketek térnyerése öt-hat évvel később kezdődött, mint nálunk, és arányuk is jóval kisebb, egyelőre élénkül a magyarországi import, az itteni piacok, őstermelők és határ menti boltok forgalma.