Az SZDSZ viszont a büntetőjogot látná alkalmas eszköznek, mert a párt tucatnyi képviselőjének szintén tegnap beterjesztett indítványa szerint három évig terjedő börtönnel sújtanák a holokauszt történelmi tényének tagadását. A szocialisták messzebb mennének: az alaptörvényben tiltanák a kisebbségek elleni gyűlölet keltésére alkalmas, illetve a fajgyűlöletre alapozott eszmék hangoztatását, az ilyen nézetek terjesztését szolgáló tüntetésekre. Az MSZP szerint is szükség van a szankcionálásra.

"Tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése" - Répássy Róbert előterjesztése ez az egyetlen mondat, amely szó szerint szerepel az MSZP javaslatában is. A politikus kérdésünkre az egyezést nem vitatta, ám hozzátette: Hiller István oktatási miniszter eredetileg csak a holokauszttagadásról beszélt. Az ellenzék azonban rögtön jelezte, hogy - összhangban az EP állásfoglalásával és az Alkotmánybíróság gyakorlatával - általában az önkényuralmi rendszerek bűneivel kapcsolatban kellene megfogalmazni a tiltást, így már ez került a szocialista előterjesztésbe. A Fidesz ezt a rövid alkotmánymódosítást kész támogatni, és az SZDSZ-javaslatot sem vetné el, feltéve, ha a holokauszt helyett abban is az "önkényuralmi rendszerek" fordulat szerepel. Az MSZP-nek a gyűlöletbeszéd elleni újabb javaslatát azonban már aggályosnak tartják, mert az a véleménynyilvánítás elfogadhatatlan mértékű korlátozásához vezethetne.

A holokauszt tagadásának alkotmányos tiltásában így gyakorlatilag konszenzus alakult ki a pártok közt, ám nem tudni, az MSZP kész-e a javaslatához képest visszalépni. Bárándy Gergely, a párt szakpolitikusa csak annyit mondott: még nem tárgyaltak a Fidesz javaslatáról, de azt megfontolandónak tartja.