Alkotmányos az objektív felelősség
A bírák úgy látták, a közúti közlekedés rendjének megőrzése olyan alkotmányos érdek, amely indokolja a tulajdonos objektív felelősségére alapozott súlyos szankciók kiszabását.
Az AB megsemmisítette azt a rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy amikor az autót ténylegesen vezető személy nem fizetett, a büntetést az üzemben tartón vasalják be. Ez kiskaput nyit meg, hiszen sofőrként olyan embert is megnevezhetnek, akin a büntetést bizonyosan nem lehet behajtani, ám az AB szerint ennek kockázatát az államnak kell viselnie. A testület azt elfogadhatónak tartaná, ha a fizetést megtagadóval szemben szabálysértési eljárást indítanának, amelynek következménye elzárás is lehetne.
Emellett a testület felhívta az Országgyűlést arra, hogy az év végéig szabályozza a közigazgatási és a szabálysértési eljárás egymáshoz való viszonyát, mert ma ugyanazért a gyorshajtásért akár két személyt is felelősségre vonhatnak, illetve egy embert kétféle szankcióval sújthatnak. Semmi nem tiltja ugyanis, hogy közigazgatási bírságot szabjanak ki, és emellett szabálysértési eljárásban bevonják a jogosítványt. Az alkotmánybírák szerint szabályozni kell az eljárás rendjét - ma az ügyfél csak a bírságról szóló határozatból értesül az ügyről, így esélye sincs a tényállás előzetes tisztázására -, valamint a felelősség alóli mentesülés eseteit is. Ám elegendőnek tartják, ha a kimentés lehetőségét az ésszerű minimumra korlátozzák. Ez azt jelentheti, hogy nagyjából maradhat a jelenlegi gyakorlat: a büntetést csak az ússza meg, aki bizonyítja, hogy a kocsiját ellopták vagy azt más vezette.
Dermesztőnek minősítette a döntést Kolláth György alkotmányjogász, aki közreműködött a Magyar Autóklub indítványának elkészítésében. Az AB szerinte elveszítette a kilencvenes évekre jellemző jogvédő karakterét, mert a mostani határozattal kifejezetten a hatóságok keze alá játszik azzal, hogy felmenti őket a bizonyítás terhe alól. Kolláth úgy véli, hogy az állampolgárok így teljesen kiszolgáltatottá válhatnak.