A legújabb közvélemény-kutatás 71-17-es Fidesz-vezetése azt ígéri, hogy nem fog itt senki ingatlanadót fizetni, gömbölyű marad a nyugdíj, három év marad a gyes, ha nem több lesz. A Fidesz programja egyre egyszerűbb: mindent eltöröl, amit most bevezetnek.

Saját magán kívül mintha mást nem is sanyargathatna a kormány, bár azért jó néhány adószabály be fog köszönni az árakban, másfelől a jövedelmekben. De a többi? Épp azok, amelyekkel a válságkezelő kormány évtizedes vitákat dönt el? Törvénnyel, de mégis csak elméletben. Van ezeknek értelmük?

Az ingatlanadóval való nyomulás például a szerzetesi önostorozás modern változatának tűnik. Úgy kelt tömeges ellenszenvet és fenntartásokat, hogy valójában ezen kívül nem is történik semmi. Egy forint bevétel nélkül kész a komplett utálat, ráadásul fölemeli a revülépcső tetejére az ellenfelet. A Fidesznek csak le kell vonulnia, a zenét már játsszák. Ha ők jönnek, az ingatlanadó megy. Kérdés, hogy akkor mi végre kergeti a kormány a gyomorsavat a garatra? Meglehet, azért, mert vállaltunk komoly tételeket a nagy világbanki és uniós hitelek fejében. Ne adj' Isten, intellektuális lelkiismeretüknek is engedelmeskednek. Ha így van, helyzetük nem reménytelen. A látszat ellenére megmaradhat ugyanis valami abból, amivel most kísérleteznek. Például itt a kassza, amelyből tudjuk, hogy rengeteg harmincmillió forintnál többet érő ház és lakás van, és koránt sincs ennyi ezzel arányosan adózó ember. El lehet, sőt, a dolgok jelenlegi állása szerint el kell buknia a kormánynak ezt a menetet is, de emlékül hagyja legalább a lelkiismeret-furdalást mindazokban, akiknek dolga és ügye, hogy mindenki csak annyira adózzon legalább, ahogy egyébként a tasakos rizs után bárki befizeti az áfát.

De mi végre csökkentik a gyes-hungarikum három évét kettőre, amikor ezt legkorábban jövő májustól lehetne alkalmazni, amikor már nagy valószínűséggel nem lesz, aki végrehajtsa? A gyest tisztességesen csak úgy lehet szűkíteni, ha kellő számú bölcsődét, ezzel a munka és az otthon között választási lehetőséget kínálnak az anyáknak. Ezt ígérték is erre a ciklusra. Ha ez jelentős részben megvalósulna is, ahogy eddig nem ez történt, hiába állítja vissza egy új kormány a régi gyest, a helyzet már változik. A bölcsődeválasztási lehetőség szabadságot ad azoknak, akiket csak a muszáj tart otthon. Ezt aligha veszik el majd tőlük 2010 nyarára.

A megroppantott egészségügyi reform - meglepő fordulattal - szintén muníciót ad e reménytelennek látszó helyzetben. A kórházigazgatók most ugyanis épp azt szeretnék elérni, amit a népszavazási urnákba hamvasztott reform eltervezett, és amit akkor (és úgy) nagyon nem szerettek. Csökkentsék a kórházi ágyak, sőt, a kórházak számát - mondja most országos szövetségük. Már a betegek sem a régiek, nyilatkozta elnökük. Igényesebbek lettek ugyanis. Ez lett volna egyébként az egész reformfutam egyik nagy reménye. Kicsit nem figyelt oda senki, és máris megtörtént. Ez maradt a reformból, és a lényege mégiscsak ez volt. Szinte semmi nem történt, és a kísérlet mégis sikerült?