Csak otthon lehet dohányozni?
A bizottság elé terjesztendő tervezet azt tartalmazza, hogy a munkahelyeken, a vasúton,
a közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben még dohányzóhely kijelölésére se legyen mód.
A javaslat szerint megtiltják majd a dohányzást az aluljárókban, a játszótereken, a tömegközlekedési járművek megállóiban, a személyszállító vonatokon, a melegkonyhát üzemeltető vendéglátóhelyeken.
Az elképzelések szerint a száz négyzetméternél nagyobb üzletekben külön, erre kijelölt helyen lehetne csak árulni a különböző dohánytermékeket, a cigarettát.
Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke szerint az indítványról a testületben már megszületett a politikai egyezség. Kökény az Európai Bizottság felmérésével érvelt a szigorítás mellett. E szerint az európaiak túlnyomó többsége támogatja a füstmentes helyeket, a munkahelyeken való dohányzás teljes tilalma a megkérdezettek 84 százalékának az egyetértésével találkozik, 79 százalék az éttermekben és 65 százalék a klubokban, bárokban is tiltaná a dohányzást.
Meglehet, az egészségügyi bizottság rábólint a tervezetre, de a jogszabály esetleges parlamenti elfogadásáig (úgy tudjuk, ősszel kerül a képviselők elé) komoly ellenállásra lehet számítani, nem utolsó- sorban a vendéglátóipar részéről.
Szakértők úgy vélik, hogy a tervek alapján 2010 és 2011 között fokozatosan életbe lépő szabályozás több szempontból is problematikus. Legfőbb hibájául talán a nehéz kivitelezhetősége róható fel, és a felelősségi kör. Ugyan a tervezet a fogyasztóvédelmi hatóságot nevezi meg ellenőrző szervként, és az előterjesztés szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal is szankcionálhatna, de nyitott a kérdés, hogy "szabálysértés" után vajon kit terhelne a felelősség: a dohányost vagy a helyiség üzemeltetőjét?