"Fordított felzárkózásnak" vagyunk tanúi Csepeli György szociálpszichológus szerint: a 2004-es bővítés nem csökkentette Európában a nacionalista, soviniszta, xenofób, antiglobalista és antimigrációs attitűdöt, sőt ezek a "vírusok" most Keletről Nyugatra terjednek. Csepeli hiányolja az általa szimbolikus piacnak nevezett egységes európai narratív teret: a jövő Európáját nem nemzetállamokban, hanem a régiók Európájában képzeli el.

Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár is nemzetállami csapdát lát. Az unió korábbi vezetőivel együtt már a 2000-es évek elején érezte, kicsit sok lesz a sokféleségből, nem lesz igazi sikertörténet a "big bang". Az EU kohézióját ugyanis a neoliberális elvű gazdaságpolitikai érdek dominálja, így a nyugat-európai szociális jólét nem tud kiterjedni az EU-10-re. A magyarok jelentős része nem lett nyertese a csatlakozásnak - mondta a professzor a Republikon Intézet és a Friedrich Naumann Alapítvány konferenciáján. Rámutatott: közvélemény-kutatások jelzik, az európaiaknak érték a demokrácia, de fontossági sorrendjükben megelőzi azt a gazdasági válság, a bevándorlás és a szociális állam kérdésköre. A júniusi EP-választások kapcsán Miszlivetz demokratikusabb EP-t sürget, amelyben a képviselők az összeurópai érdekeket, s a közvetlen demokrácia iránti igényt szolgálják.

Szent-Iványi István liberális EP-képviselő is érzékeli a bővítési fáradtságot, a félresiklást, s egyetért Csepelivel is abban, hogy csak nemzeti öntudat van, európai nincs. Ugyanakkor sikerként értékeli csatlakozásunkat, hiszen az unió gazdasági védőernyőként segít rajtunk, és a schengeni határok, a munkavállalás és a többi szabadság megnyílásával hatalmas lehetőséget kaptunk. Ellenben kritikusan ítéli meg, ahogyan ezekkel sáfárkodunk. Osztja Miszlivetz véleményét: el kell búcsúznunk korábbi önképünktől, miszerint Magyarország mindig is a Nyugat része volt, s uniós tagállamként integrátor szerepet tölthet be az EU és a Balkán, az EU és Oroszország, Ukrajna között. "Kínos, kellemetlen a felébredés: nem értünk hozzá. Szlovénia és Horvátország is jobb nálunk a külpolitika terén" - ismerte el Szent-Iványi. Növekedésben - az újonnan csatlakozók közül - mi teljesítettünk a leggyengébben. Ennek okait nem az EU-ban, hanem itthon kell keresni.

EP-képviselőtársa, a szocialista Hegyi Gyula is szkeptikusan nyilatkozott a bővítés óta eltelt öt évről. Bízik azonban abban, hogy a júniusi választás ismét balközép többséget eredményez az EP-ben, s erős képviselete lesz a környezetvédelem, az emberi jogok, a világnézetileg semleges, szekularizált állam ügyének. Hegyi szerint az angolszász orientáció a Gyurcsány-kormány tévedése volt, inkább a francia-német tengely mellé kellene állni. Hegyi az új európai parlamenti és bizottsági ciklusban több szolidaritást vár az új tagállamok felé.

Magyarország megítélése az európai politikai körökben és a médiában sokat romlott, részben a szélsőségek erőteljes megjelenése miatt. Az EP-képviselők egyetértettek abban, hogy határozottan el kell utasítani ezeket a nézeteket, és fel kell lépni a rasszizmus ellen.