Szegénybankból reménybank
Néhány hónapja beszámoltunk arról, hogy három üzletember, Felcsuti Péter, Polgár András és Ujlaky András egy Grameen típusú hitelezési konstrukció megvalósításán dolgozik. Ezt közkeletűen szegénybanknak nevezik, de ők jobb szeretik a "reménybank" kifejezést. Azt szeretnék, ha a mélyszegénységben élők kitörési lehetőséget kapnának saját, életképes vállalkozás elindításával. Ehhez adnak kölcsönt.
A program indítását kutatás előzte meg, választ keresve elsősorban arra, hogy a Grameen Bank működhet-e sikeresen Magyarországon is. A válasz: igen.
- Észak- és Kelet-Magyarország néhány, szegények által sűrűn lakott falvában, illetve Budapesten, a Magdolna negyedben már el is kezdődött a közösségépítő munka. Ezeken a helyeken már vannak egymással együttműködni képes közösségek, ami a Grameen megvalósításának az alapja, mint például Sajókazán, ahol Orsós János és Derdák Tibor vezet közösséget. Baranyában, az Ormánságban, ahol az emberek szétaprózott falvakban, félelemben élnek, és inkább csak a vérségi kötelékek jelentik az összetartozást, vagy Nyíregyházán, valamint a szerencsi kistérség falvaiban, ahol leginkább a szétesettség, a bizalmatlanság jellemzi a vizsgált közösségeket, hosszabb előkészületeket igényel a bank beindítása - foglalják össze tapasztalataikat a kutatás vezetői, Fleck Gábor szociológus és Szuhay Péter antropológus.
Az Ormánságban szinte alig, a szerencsi kistérségben viszont különösen jellemző a romákkal szembeni idegenkedés, a kutatás itt érzékelte leginkább az etnikai feszültséget. A kérdezettek arról számoltak be, hogy korábbi vállalkozásaikat épp a velük szembeni idegenkedés, sok esetben a gyűlölet fojtotta meg.
- A reménybank beindítása előtt részletesen ki kell dolgozni, hogy ellenséges társadalmi közegben miként támogathatók a vállalkozások. Az előítéleteket ugyanis csökkenteni kell, hogy a program sikeres lehessen. Ebben kiemelt szerepük lesz a mentoroknak, akiket a legtöbb településen a "helyi mindenható emberekként" képzelnek el - mondják a kutatók. A kutatás rámutat, hogy a mentoroknak kulcsszerepük lesz a vállalkozások sikerességében: ők lesznek, akik tanácsokkal látják el a vállalkozásban járatlan embereket, akik szociális munkával segítik a csoportot, miközben szigorúan be kell szedniük minden héten a törlesztőrészleteket.
A tervek szerint egy reménygazdához (ahogy a mentorokat elnevezték) öt csoport tartozik, azaz huszonöt vállalkozást kell egyengetnie. Fleck Gábor azt mondja, a reménybank nem csak lehetőség a segélyből való kitörésre.
- Ezek az emberek emancipálódási folyamaton mennek keresztül: aki eddig napszámosként dolgozott, most önálló vállalkozó lesz.
- A szegények számára többféle hitellehetőség is létezik a világban. Vannak profit- és nemprofit-alapúak, a szövetkezeti és brigádmunkát támogató, valamint és egyéni hitelkihelyezést preferáló konstrukciók - mondja Molnár György matematikus-közgazdász, az MTA KTI tudományos főmunkatársa, aki a három üzletember megbízásából tanulmányozta a nemzetközi mikrohitelezés kiterjedt szakirodalmát az eredményeket elemző modellszámításokat. Gondosan kell tervezni, mert Bangladessel, Indonéziával vagy a Fülöp-szigetekkel ellentétben - ahol sikeresen futnak a Grameen-vállalkozások - Magyarországon nincs ennyire koncentráltan jelen a szegénység. A fejlett világhoz tartozás akadályokat is jelent: ilyen például a fejlett adó- és a kiterjedt szociális rendszer. Az utóbbi - bár sok tekintetben elégtelenül működik - biztos bevételt jelent a bizonytalan jövőjű vállalkozással ellentétben.
A bűvös szám az öt: a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Grameen-modellben csak az ötfős vállalkozói csoport a legműködőképesebb. Azt is matematikusok kalkulálják, hogy mekkora legyen a kihelyezett pénzen a kamat. Mert bármily meglepő, a reménybank akkor sikeres, ha nem kamatmentes kölcsönt ad. Minimum 15 százalékot kell elérnie a kamatnak - magyaráz Molnár György -, mert így lehet kiszűrni a "brahistákat", akiket a könnyen megszerezhető pénz vonz.
A Grameen-modellben hetente kell törleszteni a banknak, de ennek is megvan a magyarázata. - Így hetente kell találkozni a bank munkatársával, rendszeres tehát a kapcsolattartás. És azonnal el kell kezdeni a teljesítést. Ennek pszichológiai jelentősége van. Abban a közegben, ahol máról holnapra élnek, egy hónap túl hosszú idő - sorolja az okokat. Molnár György azt is mondja, az ügyfeleket nemcsak pénzügyi tanácsokkal és vállalkozási ismeretekkel kell támogatni, segítséget kapnak az életformaváltáshoz is.
Így gondolja ezt Derdák Tibor szociológus is, aki a leendő mentorok, reménygazdák képzésében működik közre. - Kimutatható, hogy a szegénykultúra abban segíti a benne élőt, hogy képes legyen túlélni a "mát és a holnapot", de ez börtön is, mert esély sincs átkerülni egy másik életformába. A mélyszegénység fogva tart. A kitöréshez életformaváltás kell - mondja.
Grameen-történet
A Grameen Bankot Muhammed Yunus alapította a hetvenes évek közepén. A bank olyanoknak nyújt hitelt, akiket a pénzintézetek nem tekintenek ügyfelüknek, legtöbbjük borzasztó körülmények között él, és e pénz nélkül soha nem lenne esélyük kitörni a szegénységből. A Grameen Bank hitelkihelyezési konstrukciójával összhangot teremt a társadalmi felelősségvállalás és a bank mint profitérdekelt vállalkozás érdekei közt. A modell lényege: öt különböző személy öt különböző vállalkozásra kap pénzt, de nem egyszerre. Először csak ketten kapják meg a hitelt, és csak amikor ők elkezdik visszafizetni
a részleteiket, akkor kapják meg a csoport többi tagjai is a hitelt, utoljára a csoport vezetője.
A tagok felelősek egymás sikereiért, de nem anyagi értelemben. Az "érett" Grameen-modellben nyolc csoport, azaz negyven ember találkozik hetente, így nem- csak kisebb közösségeikben, hanem a helyi társadalom előtt is megmutatkozik tevékenységük. Így erős a kényszer, hogy minden tag fizessen, és sikeres legyen.
Állattartás és erdőgazdálkodás
A kutatás feltárta, milyen vállalkozási ötletek a legjellemzőbbek az érintettek körében. A leggyakoribb megoldások a helyi társadalomban működő vállalkozásokat képezik le: az állattartás, a növénytermesztés (dinnye-), az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó munkák (fakitermelés, gombabegyűjtés) ilyenek, de emellett megjelennek innovatív elképzelések is. Például életképes ötletnek bizonyulhat az autóbontás, a parlagfűirtásra és ároktisztításra szakosodott vállalkozás, varroda nyitása, a mozgó zöldségesbolt üzemeltetése és az építkezésekhez kapcsolódó mestermunkák ellátása. Akadt, aki kocsmát, esetleg tetoválószalont nyitna, vagy őrző-védő kft.-t alapítana, gyógymasszázzsal foglalkozna, másvalaki pelenkákat készítene olyan családoknak, akik az eldobható pelenkákat nem tudják megfizetni. A kutatás lényege azonban nem is az, hogy milyen vállalkozási ötletek kerültek elő, hanem az, hogy - találkozóról találkozóra - a szegény emberek finomították ötleteiket, és megérezték, mekkora ereje van a csoportmunkának. (Ó. M. D.)
