Közös zsebnek üres az alja
A ház gazdálkodásáról szóló beszámoló hibáinak felsorolásakor még csend volt. A Zrínyi Ilona Lakásfenntartó Szövetkezet 401-es épületének 230 lakástulajdonosából a közgyűlésen megjelent 30 lakó kissé unottan hallgatta Nagy József nyugdíjas közgazdász észrevételeit. A fűtés-korszerűsítés tárgyalásakor azonban elszabadultak az indulatok. A ház egyik választott képviselője szerint Nagy meg akarja akadályozni a ház részvételét a programban. Az egyik lakótárs fejbe veréssel fenyegette a kerekes székben ülő embert, majd a rendőrség említésére trágár szavakkal ecsetelte, mit tesz a folyton akadékoskodókkal és a rendőrökkel. Nagy József jobbnak látta elmenekülni.
- A fűtés-korszerűsítés a banki hitelezők általánosan alkalmazott eljárása miatt kivédhetetlen csapdahelyzet - magyarázza Nagy József. - A bankok csak akkor nyújtanak hitelt, ha a törlesztőrészleteket a közös költségbe beépítve fizetik. A kölcsön megfizetéséért a lakóközösség egésze felel. A notórius nemfizetők helyett így a többieknek kell helytállniuk. Csakhogy, válság idején a saját csekkek feladása is nehéz feladat, nemhogy a szomszédé.
"Ha a tulajdonos nem fizet, a közös képviselő jogosult őt kihelyezni a lakásából és a lakást bérbeadni mindaddig, amíg az adósságot vissza nem fizetik." Az idézet a fővárosi Fillér utca egyik társasházának alapító okiratában olvasható. 1930-ban kelt - és a lakók azóta sem változtatták meg. Csakhogy akkor még banki üzletágnak számított a házkezelés, így a behajtáshoz szükséges jogkörökkel is rendelkeztek a házkezelők.
- Ilyen nagy hatalmat ugyan nem szeretnék magamnak, de a jelenlegi eszközöknél azért többre volna szükség a hatékony munkához - mondja Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke. - Ma szinte teljesen eszköztelenek a közös képviselők. A lakóközösség ugyan késedelmi kamat fizetésére kötelezheti az adósokat, de ennek nincs különösebb kényszerítő ereje. A törvény lehetővé teszi, hogy hat hónapot kitevő hátralék esetén jelzálogot tetessenek a lakásra, ám ez is ritkán hoz megoldást.
A közös képviselők eleve betervezik a hátralékokat a ház költségvetésébe, ami emeli a közös költséget, s azt azután még kevesebben tudják megfizetni. Ráadásul a közös költséget nem racionális, gondolkodni tudó kívülállók, hanem pénztárcájukat féltő tulajdonosok szavazzák meg. Az eredmény: pengeélen táncolnak. A legkisebb váratlan kiadás borít mindent. Mindig akad lakó, aki úgy véli: jobban is, olcsóbban is lehetne csinálni. A lakóközösségek vállalkozási díj alapján választanak képviselőt. De az olcsóságnak nagy ára van: szakszerűtlen üzemeltetés, rendezetlen közüzemi számlák, koszos lépcsőház. A házak többnyire elspórolják a közös képviselőt ellenőrző számvizsgáló bizottság tiszteletdíját is. Így erre a feladatra lasszóval kell fogni a jelentkezőket. Hogyan várhatnánk el tőlük, hogy szabadidejükben, ingyen felelősségteljes munkát végezzenek?
Ha ellenőrzik a felhasználást, ha nem - a közös költségből származó bevétel többnyire nem elég a feladatokra. Az elkeseredés gyanúsítást szül. A pénzhiány okát gyakorta a közös képviselők bűnös ténykedésében vélik felfedezni. Félelmüket az időről időre napvilágot látott esetek is táplálják. Csak ízelítőül: egy Budakeszi úti társasház lakói a gázszolgáltatás szüneteltetésekor szembesültek azzal, hogy a házkezelő elsikkasztotta húszmillió forintra rúgó befizetéseiket. Még roszszabbul jártak a Nagy és Társa Bt. kezelésében lévő - javarészt új építésű - IX., XI. és XIX. kerületi társasházak lakói. A cég beltagja szerencsejátékon játszotta el a tőlük beszedett 90 millió forintot. A BRFK fél éve nyomoz, most a szakértői véleményre várnak. Az ilyen ügyek többségében sikkasztás miatt indul nyomozás, ám a bekért anyagok mennyisége, illetve az érintettek nagy száma miatt a megszokottnál is hosszadalmasabb a felgöngyölítés. A BRFK illetékese közölte: a feljelentések fele megalapozott.
