A titkosszolgálati védőernyő zárul
Vitát váltott ki tavaly, hogy a Gyurcsány-kormány a nemzetbiztonsági védelem alá eső intézmények közé sorolta többek közt a fővárosi, a kerületi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatokat, az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsokat, a közigazgatási hivatalokat is. Így lehetővé vált, hogy képviselőket bírói felhatalmazás nélkül, csak az igazságügy-miniszter engedélyével megfigyeljenek, lehallgassanak, s náluk házkutatást tartsanak.
A Fidesz tiltakozott. Vádja szerint a szocialisták "politikai célokra kívánják felhasználni a szolgálatokat". Bejelentették, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak. Válaszként Szilvásy György akkori titokminiszter közölte: módosították a határozatot, s így egyértelműbb, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttműködés nem kötelező, csak ajánlott.
A Népszabadság információi szerint újabb lépést terveznek: a jövőben az NBH csak konkrét ügyekben és konkrét felkérésre "nyitja ki védőernyőjét" az önkormányzatoknál. Az általános kontrolltól eltekintenek. A miniszter ezzel azt is el kívánja érni, hogy az önkormányzati szférában és a nemzetbiztonsági bizottságban lévő politikai megosztottság csökkenjen. Ficsor tervezi a kétharmados nemzetbiztonsági törvény lehallgatást szabályozó paragrafusainak módosítását is. Most ugyanis egyes cselekménycsoportoknál igazságügy-miniszteri, másoknál bírói engedélyre van szükség a lehallgatáshoz. Az eljárást úgy egységesítené a módosítás, hogy minden esetben a kijelölt bíró jóváhagyására legyen szükség a szakszolgálati intézkedéshez. Ehhez kell a Fidesz támogatása is.