Tantárgyak helyett műveltségi terület
Az anyagi ráfordítástól függetlenül azok az országok szerepelnek kiemelkedően a PISA-vizsgálatokon, amelyekben hat évig tart az alapozó szakasz az iskolában - indokolta lapunknak a hétfőn benyújtott törvénymódosítási javaslatát Magyar Bálint. A volt oktatási miniszter és szabad demokrata párttársa, Sándor Klára közös javaslata értelmében 2011 szeptemberétől az ötödik és a hatodik osztályban a teljes tanítási időkeretben úgynevezett nem szakrendszerű oktatást kellene folytatni.
Ez lényegében a jelenlegi 4+4+4-es felől a 6+6-os szerkezet felé tolná a magyar iskolarendszert. A javaslatnak része a 8 osztályos gimnáziumok megszüntetése is: ezek az iskolák lefölözik ötödik osztályban a jobb teljesítményű diákokat (és ezzel "bezavarnak" a 6+6-os rendszerbe).
Magyar Bálint szerint a diákok szövegértési és matematikai képességét mérő PISA-vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hosszabb alapozó szakasz javítja a diákok teljesítményét. Megjegyezte: az elmúlt 30-40 évben a két-háromszorosára duzzadt az elsajátítandó ismeretanyag, az iskolákat a rohanás és a lexikális adatok dömpingje jellemzi. - Ma már 18 évig tart a tankötelezettség, vagyis minden diák 12 évig ül az iskolapadban. Semmi szükség nincsen tehát arra, hogy a diákok kétszer (egyszer általánosban és egyszer a 9-12. osztályban) tanulják meg például a történelmet az őskortól napjainkig - mondta Magyar Bálint.
A szigorú kronologikus oktatás és szaktárgyi bontás helyett ezért a szabad demokrata képviselő szerint az ötödik és a hatodik osztályban a nem szakrendszerű oktatás keretében az alapkészségeket - vagyis az írást, olvasást, számolást - kellene továbbfejleszteni. - Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnnének a tantárgyak, hiszen alsó tagozatban sem szakrendszerű oktatás folyik, mégis van matematika-, olvasás-, írás- vagy természetismeret-, honismeretóra - hangsúlyozta Magyar Bálint. - De műveltségi területek szerint lehetne csoportosítani a tantárgyakat, és azok keretében lehetne fejleszteni az alapkészségeket - tette hozzá.
A törvénymódosítás mindössze 200 iskolát érintene, hiszen ennyi 12 évfolyammal működő iskola van ma Magyarországon, az előterjesztés pedig "kompromisszumként" csupán rájuk vonatkozna. Azokat a diákokat érintené, akik most másodikosok, hiszen ők 2011-ben lépnek az ötödik osztályba. Ha - hatalomra kerülvén - a Fidesz semmissé tenné a törvénymódosítást, akkor a diákok nem érzékelnének az egészből semmit, mivel még mindig alsó tagozatosok lennének.
A törvénymódosításra, úgy tűnik, van esély; a szocialisták legalábbis nem zárkóznak el mereven. Magyar Bálint szerint Hiller István oktatási miniszter és Arató Gergely oktatási államtitkár a személyes támogatásáról biztosította az indítványt. Érdeklődésünkre Arató Gergely annyit mondott: azt valóban támogatják, hogy a parlament elé kerüljön a törvényjavaslat, de a kormánynak még nincs álláspontja az ügyben.
Tatai-Tóth Andrásnak, az MSZP oktatási munkacsoportja vezetőjének viszont van: a 8. osztályos gimnáziumok megszüntetését nem támogatja. Szerinte attól, hogy ezeket az elitiskolákat bezárják, még nem lesz jobb a többiek oktatása. A 6+6-os iskolatípust pedig csak önkéntes alapon tartja elfogadhatónak. Közölte: ezt módosító javaslatokkal támogatni is fogják, mint ahogyan azt is, hogy általános vitára kerülhessen az indítvány. Megjegyezte: a változtatások előtt ugyanakkor meg kellene vizsgálni, hogy a korábbi lépések - a most ötödikeseknél már az időkeret egy részét nem szakrendszerű oktatásra kell fordítani - milyen eredménnyel jártak.
