Egyesült magyar reformátusok
A hazai és határokon túli magyar református egyházak képviselői által egyhangúlag megszavazott alkotmány elfogadásával a cívisvárosban tegnap megalakult az egységes Magyar Református Egyház, amely - habár nem önálló jogi személy - hivatalosan ezentúl "a csatlakozó részegyházak zsinati közösségének" tekinthető. A debreceni Nagytemplomban tartott alkotmányozó zsinaton a magyarországi, a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai és a szlovéniai magyar református egyházak vezetői írták alá az alkotmányt. A szlovákiai magyar reformátusok - arra hivatkozva, hogy az nem illeszkedik a jogrendjükbe - nem ratifikálták a dokumentumot, de kifejezték együttműködési szándékukat, ezért a zsinaton - nem szavazati joggal - részt vettek.
A Nagytemplomban fölolvasták Sólyom László köztársasági elnök üzenetét, amelyben az államfő úgy fogalmazott: a magyar református egyházak egyesítő aktusa nagy erejű, szimbolikus lépés, s jelentős következményekkel járó tett a nemzet egységének szolgálatában. Sólyom László szerint hasonló horderejű pozitív lépés nem történt a magyarigazolvány bevezetése óta.
A zsinaton elhangzott: a Magyar Református Egyház célja a közös érdekképviselet, a részegyházak egymás kölcsönös tájékoztatása, a szolidaritás, a liturgia harmonizálása, valamint a lelkész- és teológusképzés egységesítése. Az egyházhoz csak olyan magyar református közösség kérheti a csatlakozását, amely a saját országában és működési területén államilag elismert szervezet. Kifejezték együttműködési szándékukat az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar reformátusok képviselői is.
Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a magyarországi református zsinat lelkészi elnöke tudósítónk kérdésére válaszolva azt mondta: az alkotmány elfogadásával nem egy "szuperegyház" jött létre, nem egy új szervezetről és új egyházi vezetésről van szó, hanem a történelmi okok miatt egymástól elszakított részegyházak szoros együttműködéséről. Hozzátette: nem kezdeményezték az egyház bejegyzését, hiszen nem jött létre új jogi személy, és a részegyházak képviselői nem meghatározott időbeli rend, hanem szükség szerint üléseznek majd.
Bölcskei Gusztáv kérdésünkre kijelentette: már elkezdődött a közös munka két lényegi területen, így a liturgia harmonizációjának, valamint a lelkész- és teológusképzés egységesítésének ügyében is. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tekinthető kiteljesedettnek az egység, ha egyszer a szlovákiai magyar reformátusok nem ratifikálták az alkotmányt, Bölcskei Gusztáv azt válaszolta: nem az a lényeg, hogy a szlovákiai magyarok aláírták-e a dokumentumot vagy sem, hanem az, hogy minden kérdésben együtt kívánnak működni a Magyar Református Egyházzal. Érdeklődésünkre, miszerint miként kommentálja azt a pénteki számunkban megjelent nyílt levelet, amelynek református lelkész szerzője megkérdőjelezi az egyház ilyen módon való egységesítésének értelmét, Bölcskei Gusztáv azt válaszolta: nem olvasta az írást.
Az alkotmány elfogadása után több ezer ember részvételével "református egyesítő menet" járta körbe a debreceni belvárost, ahol - mint az előzőleg elhangzott: "magánemberként" - megjelent Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. A pártvezetőt több fideszes politikus kísérte, így Kósa Lajos debreceni polgármester, Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Németh Zsolt parlamenti képviselő.
A Magyar Református Egyház megalakulása alkalmából a debreceni főtéren elhelyezett, a Kárpát-medencét jelképező installációba a határon túliak egy-egy marék, otthonról hozott földet szórtak, délután négy órakor pedig egyszerre szólalt meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja.
